Ugy irtam volna csaban is egy kicsit de nem jött össze, vagy nem mentette el, vagy egyaltalan nem tudtam elkezdeni irni.

Most még frissek az élmények és ezért egy parat leirok mert ugy szeretném megörökiteni.

Isteni volt ez a hirtelen jött szabadsag! Vasarnap kitalaltuk és hétfön lementünk csabara. Na azonnal befütöttük a kemencét, instant meleget ad. Egyszerüen  nincs télen hangulatosabb (és hasznosabb) dolog mint egy fasza kemence, föleg esténként.
Marci nagyon dijazta hogy mindig meleg a hatanak, anya megmutatta neki egyszer, hogy döljön neki, utana folyamatosan tapogatta a meleg kemencét, és be se tudott telni vele. Mondjuk én se.

Ami nagyon aranyos volt, hogy ma reggel mikor mondjuk olyan reggel 7 körül mentem ki csutkaért, a begyujtashoz, a minuszba, akkor hallom anyat, ahogy kiabal nekem ilyen vékony mosolygos hangon, hogy "KIJÖTTÜNK MEZITLAB!" És odanézek, persze tényleg mezitlab jött ki anya, de az még hagyjan, de Marcit is hozta magaval reggel a deres fübe!

Na jo gondolhatjatok hogy mennyire mérges voltam :)))
Majd szétvetett a düh! Az mar kicsit durvabb volt mikor apa hordta fel a komposztot és Marci abba is bele lett engedve, azért mi tudjuk hogy mit tartalmaz az a komposz...
Inkabb nem részleteznénk. Immunrendszere az lesz a gyereknek, ha ezeket tuléli. Mindenkin tul fog tenni szeritnem.
Marci nagyon okosan csinalja a kacsafogást.

Na szoval ugy csinalja hogy nem szalad oda hozzajuk rögtön ahogy meglatja öket, hanem olyan közel megy csak hozzajuk hogy ne szaladjanak el. Ott legugol, és var, nézi a kacsakat, mindtha gyönyörködne bennük. No és osztan mikor mar eleget vart, akkor kicsit közelebb megy. Megint var, és igy megy addig amig meg nem tudja simogatni a kacsakat. Ilyen okos, firnyakos gyerek ez a Marcell.
Ezt végignézni azért eléggé szajat eltato élmény volt, leesett az allam az biztos.

Ugy birtam egyébként hogy minden reggel szaladt kifele, és egy piros sapkat vettüönk fel ra, és mikor olyan öt tiz percenként kinéztem ra hogy mit csinal, a nagy tanyan csak a piros foltot kellett keresnem, onnan tudtam hogy hol van a kismanocska.
De soha nem ment veszélyes helyre, a tohoz, vagy nem ment ki a kapuhoz vagy ilyesmi.
 

Eléggé jol haladtunk a munkakkal is. Csipkebogyot kellett szedni, megvan. Meg a leveleket összeszedni, megvolt, az asas is kész, a permetezésnek mondjuk csak a fele, de hatha még megcisnalja anya a masik felét ha mar van permetezö!
Anya tökre örült hogy ilyen jol haladtunk.
Én meg neki örültem. Nagoyn jol elvoltunk ezen a héten, mondjuk mostanaban mar mindig annyira jokat dumalgatunk!

Meg egy csomot röhögünk! Anya jo nagyokat tud röhögni a poénjainkon! És ez tök jo. És ez kölcösnös mert én is akkorakat tudok rajta hahotazni!

Na szoval egymas agyara mentünk az mar biztos!

Isteni egy hét volt!

Jaj még sikerült lefényképezni hogy Marci mostanaban hogy alszik el. Mert sokszor miutan megissza a tejét, akkor fogja magat és ramfekszik, és ugy mocorog ameddig el nem alszik.

Ezt nagyon szeretem! Persze hogy imadom, mert olyan jo vele aludni, de hogy még rajtam is aludjon el és szuszogjon és betakarom ugy magamon velem együtt és jo melegbe alszunk, és igy én is mindig elalmosodok és legtöbbször el is alszok én is!
Jaj nagyon jo ez a közelség is!

És akko itt a foto is rola ja de itt még nem alszik hanem huncutkodik: