No sziasztok! Mire a cím?

Jó régen nem írtam, és most azt hiszem itt az ideje. Az eltűnésem oka az is volt, hogy szembe kellett néznünk egy olyan dologgal amivel nagyon nehéz volt.

Marci autisztikus jegyeket mutat, és ennek a felismerése mit mondjak járt pár elborulós perccel, nappal...stb. És hogy mit köszönök? Hogy mindenki annyira segítőkész volt.

Már a kezdetektől fogva. Rengeteg információt sikerült megkapnom tőletek akár a netről, akár tapasztalatokat, mert mindenkinek valahogy van egy ilyen ismerőse, ilyen emléke...stb valakiről aki járt már ilyen cipőben, és amennyire lehet - megnyugtattatok.

És köszönöm. 

Úgy érzem sikerült magamat felhozni (persze a TI segítségetekkel) egy olyan szintre, ahol biztonságban érzem magunkat, és úgy gondolom, erőm és energiám van ahhoz, hogy elejét vegyük ennek az egész "betegségnek" és szembeszállunk vele, le fogjuk küzdeni. Ahogy Mercsi mondta, pár év múlva már úgy tekintünk vissza erre hogy nem is értjük miért izgultunk ezen annyira.

Biztos lesznek még hullámvölgyek, de talán a legnehezebben már túl vagyok.

És Marci is túl lesz.

:)