Annyira szépek lettek a képek, hogymuszaj megint felraknom parat lehessen bennük gyönyörködni. Tulzas nélkül gyönyörüek! De lehet ilyen veröfényes havas délutanon rossz képeket csinalni? Nem!

Ebéd utan (ami mellesleg hazi turos tészta és makos derelye volt ami a fogunkon meg is latszik), szoval kimentünk a hoba, mindt naponta kb tizszer, hogy leugraljuk az ebédet. Elötte melegitettünk egy kis Almaval, begyujtottam kemencémet c. szamot meghallgattuk stilszerüen, mivelhogy tényleg begyujtottam a kemencémet. És ugy ontotta a meleget, hogy a francnak se volt kedve felöltözni overálba, mentünk volna ki egy szal pendelybe a hoba nem Marci?
No de mégiscsak felöltöztünk akarmennyire is olvad a ho, és futas kifele a hoba! Gyorsan löttem egypar képet, de ugy hogy fogyott kifele az elem, és csak vaktaban lövöldöztem mert nem is latszott semmi a kijelzön. És igy ilyen képek születtek:

Komolyan!

Nem olyan mint egy festmény? No de Marcirol is van am sztarfoto!

Jot hemperegtünk a hoban mindnyajan! Marci a sapkajat is ledobta, nem tudom azért mert rajtunk se volt, vagy mert olyan melege van, de eléggé renitensen viselkedett, azért sikerült ra visszakönyörögni legalabb a bojtjat :)

Vicces nem? Elarulom a stiklit! Mama a Marci feje ala tette a sapkat!

Jaj de jo is volt kint hülyéskedni a hoba, és még képzeljétek talaltunk egy csomo kelbimbot is! És ez igy télen terem! Mama se tudta hogy ilyen sok van, de vagy 30 db van egy tövön! Ugyhogy azt is szemezgettük, menjen az a savtalanitas!

Marci mar nagy biztonsaggal maszkal a bokaig érö hoba, még a nagyobba is pedig tegnap még igencsak ugy nézett ki mintha tojasokon lépkedne, nagyon ovatoskodott de mara felbatorodtak a léptei! Mindent megszokik ez a gyerek.

Jaj és mar nagyon profin tud kukorékolni! Versenyt kukorékol a bramakkal meg a többi kakasokkal, mert azok egymasnak kiabalnak, Marci meg nekik hogy KUKIKÚ! KUKIKÚ!

Nagyon ügyesen tud kukorékolni!

Egyébként ilyen csupa értelmes dolgot csinaltunk ezen a hétvégén. A szlogenünk erre a hétvégére az lett hogy: "Nem sokat tettem hozza ehhez a hétvégéhez..." Merthogy szinte semmit nem csinaltunk. Fütöttünk, kimaszkaltunk jatszani, holapaton szankozni, én költöttem egy kis pénzt bent a centerben, föztünk, kajaltunk és elpakoltunk szépen magunk utan minden este. De olyan jol esett!

Ja és tegnap anyaval megittunk egy üveg pezsgöt amitöl jol meg is szédültünk, megint elöjött a bölény téma, meg a sok okoskodas. Mondtuk hogy ilyenkor nagyon megy nekünk ez az Osho!
Na meg nem csak erröl volt szo, mert igazabol azért kezdtünk el inni, hogy ha mar minket senki nem köszönt fel valentin nap alkalmabol akkor legalabb mi igyunk ra! Koccintottunk, és szépen kiosztottunk mindenkit amiért nem emlékeztek meg rolunk. Mondjuk az jo volt, hogy én mentem el vasarolni anyanak is valentin napra, és csak konyakmeggy volt sziv alaku desszertben. Megvettem, és kérdem anyatol hog yaz jo lesz e? Mondja hogy nem lesz jo, mert akkor Josti nem fogja merni megenni merthogy vezet. Jolvan akkor elmentem egy masik boltba, vettem milkat, és hazafele meg az Úr a Gyuri keritése elé vezérelte a lépteimet, és hogy, hogy nem, becsusztattam a kapujaba a konyakmeggyet.

Itthon mondom anyanak hogy mi történt hogy utközbe lekapcsolodott rolam a konyakmeggy Gyurinal, persze sikoltozva nevetett, és mar két ora mulva at akart lopakodni hogy ott van e még a keritésen? Modtam hogy menjünk majd akkor ha leszall az este nehogy rajtakapjanak. De aztan csak nem mentünk!

Marci ment tojast szedni. Hihetetlen miket tanul amig én egy két orakra elmegyek, mert szalad ide, szalad oda, a tojas lelöhelyekre, én azt se tudom hol keressem öket ö meg tudja a titkos helyeket. És mi meg szaladgalunk utana bar amilyen ügyesen tartja a tojasokat...még egyet se ejtett el! Pedig tegnap este ugy megkergettük, és mind a ketten anyaval tartottuk a kezünket hogy kérem a toást, de nem adta volna ide! Csak vette egyik kezéböl a masikba! Olyan könnyedén hogy biztosra vettem na most eltöri, de nem törte el! Ügyes gyerek!

Mikor hazajöttem a varosbol tegnap, akkor az fogadott, hogy Marci ül a holapaton, kapaszkodik a nyelébe, mama meg huzza és Marci teli szajjal nevet. Kar hogy levideozni nem tudtam, de nagyon vicces volt hogy ugy benne volt Marci ebbe amokaban is! Meg olyan volt az egész, mint a szegény ember szankoja.

Na de vissza a képekhez, rolam is van sztarfoto, miért ne raknam fel?

Igen én is jol érzem magam. Egy jo feleség biztos nem mondana ilyet, de én valahogy ugy vagyok vele hogy ez a kis szabadsag, levegövaltozas nekem igencsak jot tesz! És sztem nem vagyok vele egyedül.

Tényleg jo otthon pesten, ott is szeretek lenni, kialakult kis rendszerünk van ott napirendünk, és olyan jol lehet eltölteni egy napot, jol érzem magam ott is. Ez teljesen mas, itt minden nap kitalalunk valamit, spontan csinalunk programot, meg persze nem vagyunk egyedül egész nap és ebben meg ezt szeretem hogy itt ugy pezseg az élet!

Itt nem kell elmenni sehova hogy történjen valami, csak egyszerüen kimegyünk az udvarra, és meglatogatjuk a kakasokat. Vagy behordunk egy csomo csutkat a kazanhazba. Meg ilyenek. De ez is csak itt jo!

Mama olyan!

Na tessék nézni mit csinal az unokajaval! Fogja a grabancanal fogva és ugy hintaztatja.

Sapka nélkül? Hápepersze! Na jolvan életben maradt a gyerek, Mama nem nagyon tudja hogy hol a határ. Csak viccelek nehogy komolyan vegyétek!

De azért mikor befele mentünk mar, és elsétaltam a teli hordo viz mellett amibe a csatornabol csorgott az olvadt ho, akkor ugy atvillant a fejemen hogy "hu jo lenne ha Marci ezt nem fedezné fel, mert akkor utana mindig ide fog akarni maszkalni és még magara boritja a hordo vizet. Na jönnek be a népek, és milyen kép fogad? Mama fogja a hordo szélén Marcit, az tartja a tatott szajat a csordogalo vizsugar fele, Mama meg a masik kezével felfogja a vizet hogy az pont belecsorogjon a Marci szajaba. És Marci overallja meg az arca, meg mindene tiszta viz!

És ezek utan természetesen meglatta Marci a masik ugyanilyen hordot és abbol a csatornabol is kellett vizet innia. Na innen gyorsan berohantunk Marcival dobtuk le a vizes ruhakat meg töröltük meg az arcat, nagyon fel volt pörögve Manocska olyan élményei voltak, nem igaz! Jaj de jo itt!

Jaj el is felejtettem mondani hogy ma tésztat föztünk, illetve anya csinalta mert én közben kemencét fütöttem, és olyan jol sikerült! Kifött az elsö adag, mama leöntötte olvasztott vajjal, egy ilyen müanyag lavorban volt, és Marci szalad ki a szobabol, Mama lerakta a székre a lavort, és mar pakolta is az üres tésztat a szajaba! Juj nagyon finom volt, nagyon sokat evett a kis draga! Mondta Mama hogy na ugylatja fözheti ö a tésztat a hatralévö életében még sürün, mert az utanpotlas is nagyon ra van kapva, ök se vetik meg a finom hazi tésztat, mint a lanyai! Hat igen a mama tésztaja az hires!

Pont mondtuk hogy mi a tésztat meg a palacsintat is üresen szeretjük a legjobban!

Te TANYA!

Köszönjük neked ezeket az élményeket! Egyszerüen csodas itt, és Marcinak olyan jo gyerekkora van emiatt is, na meg minden miatt! Jaj nagyon boldogok vagyunk itt!

KÖSZÖNJÜK!!!!!!!