A szigetben az egyik legjobb dolog amikor megérkezünk. Atjutottunk az ellenörzéseken, és tele varakozassal,csordultig jokedvvel indulunk a nagyszinpad iranyaba. Én ezt annyira imadom!

Most is igy történt ez Mercsivel, nem ment teljesen zökkenömentesen a jegyatvétel de végülis hamar bejutottunk és nyakunkat nyujtogatva nagy léptekkel mentünk a nagyszinpadhoz, ahol a Primal Scream nevü ösrégi kedvencünk lépett fel, mint kiderült tényleg csak rég volt a kedvencünk.

A szinpad mögött még gallér mögé hajitottuk a becsempészett palinkat, meg ellöttünk par fotot, aztan Mercsi bezarta a kamiont amivel jöttünk, és uzsgyi a ZP szeparén keresztül a nagyszinpad. (de mi nem léptünk fel :)

Jaj éreztem ahogy emelkedik az adrenalin szintem ahogy ritmusra léptem mikor mentünk a szigetelö mindenféle stilusu, nemzetiségü, bulizos ember között befele a tömegbe ahonnan mar teljesen középröl tudjuk nézni a koncertet.

És amit imadok: Valahogy a szigeten ezeknél a délutan hat oras nagyszinpadi koncerteknél én még mindig kifogtam ezt a gyönyörü naplementét! Hogy ott allunk total megvilagitva az augusztusi narancssarga nap fényében ahogy a jobb arcunkat simogatja ez a szépség. Hogy még ezzel is megkoronazza a napot még utoljara felragyog nekünk, vakitoan süt pontosan szemmagassagban mielött elmegy pihenni.
Szeretem!

Azon mindig nevetek hogy a szigetes embereknek mennyire hatartalan a fantaziaja! kitalalnak példaul ilyeneket: 

Hogy söröspoharakbol tornyot csinalnak. Na de csak egy példa volt, hiszen ezt mindenki tudja hogy a szigeten....minden van.

Mercsikémmel néztük egy darabig a Primal Scream bénazasat, de annyira kifejezéstelen volt az egész, és hianyoztak a vokalista csajok, meg borzasztoan is szolt, (mint egyébként ma a Prodigyn kivül minden koncert az meg halkvolt) szoval ugy döntöttünk hogy meglatogatjuk mar Pipi tesonkat!
Elsétaltunk az A38 sator felé, utközben Mercsi azért benyomott még egy hatalmas pizzaszeletet, ez mar Tokajban tradiciova valt, imadta mindenki Pipi is, Kazé is, én valahogy nem is kostoltam, nem vagyok most Pizzas korszakomban.

Szoval megtalaltuk Pipit egy hatalmas satorban dolgozott, amekkorat mi még nem is lattunk Mercsivel.

Nagyon nagy hangulatba volt mar ö is meg a mellette dolgozo helyesebbnél helyesebb két ficko is, Muchas Maracas örület volt, mindenki ezeket razta, meg pozolt vele, persze mi sem maradhattunk ki az egzotikus hangulatbol!

Igen igen, itt mar nem voltunk nagyon szomjasak, de nem is dorgalt ezért meg minket senki :))

Szuperul alakult a buli, pont elkezdödött az Anima koncert, mar régen is hallottuk, meg valahogy a masodik szam lett a "Fekete fehér" cimüre atkeresztelt 68, vagy nem is tudom hogy amugy mi a cime, valami szam.

De ez sokkal megjegyezhetöbb. Egy csaj énekelt, aki olyan kaliberü volt mint Juci, ugyhogy kicsit megnyugodtunk, mert mindig hianyoljuk Jucit mert ö a legjobb énekesnö az Animaba, nélküle nem ér semmit az egész.

Jot buliztunk az Animara!

RAZD A MUCHAS MARACAST!

Jo buli volt itt Pipinél!

Lassan indultunk vissza a szeparéba, mert kezdödött a Prodigy.

Arrol pedig nem akartunk lemaradni.

Prodigy élményem egy egész koncertet végigkisérö tancolas, ugralas, hajrázás volt, naggyon élveztem, rég tancoltam ekkorat!

Igen a kép visszaadja azt hiszem...amilyen buli volt.

Itt mar megérkeztek Annaék is, volt fotozkodas, Nusi gyönyörü volt, és tündéri sugarzo anyuka.

Visszaemlékeztem én is a régi idökre mikor még Marci olyan kicsivolt és csak ovatosan jartam el én is ilyen féle rendezvényekre, jo volt az is, ez is.

Mondjuk ez a kép nem ezt az elgondolkodo visszaemlékezö fejet juttatja eszembe.

Nem vagyok hiteles mi?

Na mindegy. Ezt az alabbi képet azért is akartam felrakni, mert Mercsivel annyira hasonlitunk itt egymasra, plusz, én még olyan vagyok mint Pipi!
Nem?

A következö kép pedig azért kedvencem mert Mercsi annyira jol bulizik rajta!

Odajött egy tök ismeretlen csaj és elkezdett velünk tancolni, léggitaroztunk, meg Mercsinek foggal gitarozott a laban.

Figyuzzatok:

Ez az a bizonyos foggal gitarozas.

Hat szoval igazi zuzos bulink volt a Prodigyn, meg utana is.

Még megnéztük a Zanzibar koncertet, ott mar eléggé ki voltunk purcanva, sok volt ez a 8 ora talpon lét, de ott meg azon érzékenyültem el hogy Mercsi szerint Sidi be fogja mondani a Marci névnapjat.

Merthogy aznap volt a névnapja! És igy is lett, mert be is mondta hogy a következö szamot az én kis keresztfiamnak küldöm Marcikámnak.

Jaaaj annyira köszönjük Sidi! Tényleg nagyon jol esett hogy megemlékezett rola!

Igen. Ezvolt a szigeten, hajnali 5re értünk haza, a Zanzibar busszal, ahol mostmar végre én is elmondhatom hogy én is ültem, és részese lehettem ennek a koncert utani hangulatnak, hat nem semmi! Ahhoz képest hogy hajnali 5 körül jart az idö, ugy röpködtek a poénok hogy nem igaz. Én mar kinomba röhögtem komolyan. Faztam, melegem volt, félalomban voltam, de mégis ki-kirobbant belölem a nevetés. Annyira viccesek ezek egytöl egyig! Fu nagyon jo volt.

Ezt még azért illesztettem be, mert mindig eszembejut rola a reklam, ami idén is nagyon tetszett!

Fat no more életemben nem hallottam....stb....

ZITUSKAM KÖSZÖNJÜK A JEGYEKET!!!!!

ÖRÖKHALA NEKED ÉS NORBICSEKNEK!