Allitolag ma jo idönek kéne lennie de nincs. Esik az esö. És mi ma megyünk sétalni. Pontosabban Mercsiékhez megyünk a jatékokért, ajandékokért amiket Sidi hozott Marcinak amerikabol. Tök jo izgi lesz!
Mindig izgalmas ha uj jatékot kapunk, hat még ha THOMAST!
Majd lesznek képek is holnap.
Mar délben elaludt, elaltattam mert elég rosszul aludt, illetve késön tudott csak elaludni és viszonylag koran kelt. Minden honapban van egy ilyen nap ugy vettem észre. Most ez volt az. Kazé mndta biztos azért van mert nem voltunk kint a szabad levegön, egyébként lehet! De lehet hogy nem. Mert maskor is volt mar ilyen, mindegy olyan jo volt igy elaltatni!
Leraktuk ugye kilenckor amikor az uj szokas szerint szoktuk, utana mar vége lett a született feleségeknek és még mindig nem aludt. Felsirogatott, és allt az agyaban. Akkor mar ugy voltam vele hogy inkabb kiveszem had aludjon el velem és majd a film utan berakom az agyaba.
Le is döltünk együtt, ugy imadom ezt az összebujos elalvast, ennél jobb nincs is! Szemtöl szembe vagyunk, mind a ketten atkaroljuk a masikat. És Marci almos tekintete. Mindig simogatom egy csomo ideig mert ilyenkor ugy sajnalom hogy nem tud elaludni, olyan lelkiismeretfurdalasom van hogy nem jöttem at hozza hamarabb! És hagyja! Lehet simizni dédelgetni, nem banja! Aztan persze én is elalmosodtam, jolvan mondom lemondok a New York és Ruzs elsö részéröl, pedig nagyon vartam, kicsit beszunditok aztan majd berakom az agyba.
Természetesen mar ugy keltem fel hogy Kazé is horkolt a masik szobaba, szerencsére a villanyunkat lekapcsolta. Nagyon cuki volt Marci, mert még igy is felkelt mikor be akartam rakni az agyba! Tudom hogy én is csomoszor mikor elalszok egy filmet, mindig ilyen tök ébernek tetetem magam, mintha nem is aludtam volna, és Marci is ugyanez! Felvettem, és egyböl tartotta magat, mondta kristalytisztan hogy NEM! hogy ö nem alszik. Beleraktam az agyaba, ugy voltunk egy percig, allt és atöleltük egymast. A vak sötétben.
Nagyon édes volt. De nagyon almos is! Aztan mondtam neki hogy csüccs! Erre leült és lassan le is feküdt. Olyan ellenallas volt benne, Istenem imadom ilyen kis faradtan hogy még ilyenkor is van akarata!
Jolvan végül akkor mar én is ott aludtam vele.
Egyre többet tud Marci "segiteni" a haztartasban. Fözni szoktunk, olyankor mondjuk együtt hamozzuk a zöldségeket. Érdekli a dolog. Mondjuk föként rendezgeti öket, ide oda rakja a gombat, a répat, pakolassza öket, meg eszik belölük. Megkavarja a levest!
Ez komoly dolog! Meg tudja kavarni.
És multkor tortat sütöttünk. Akkor is végig fent ült a szekrényen ahol kavartam a tésztat, olvasztottam a csokit. Végig nézte hogy csinalom a tortat, beraktuk a sütöbe. FFuuu nagyon varta hogy elkészüljön! Amennyire nem csokis és édességes Marci, kiköpi a csokoladét, a turo rudirol leszedi a csokibevonatot...stb, ugy falta a tortaszeleteket.
De azért mert TORTA! Tudja mondani hogy torta, mert a lepkés katicas könyvben a méhecskének van a szülinapja és majdnem minden oldalon van torta. Ugyhogy el is terveztem hogy most nem lesz valamilyen alaku marcipan torta, hanem klasszikus torta lesz a szülinapjan! Valami isteni finom!
Meg egyre szebben eszik! A joghurttal régen ugy volt hogy kb 40% a polojan landolt, és most nem is szokta lecsöpögtetni magat. Vagy alig. Nagyon örülök neki hogy ugy imadja a spenotot! Multkor hatalmas adagot csinaltam, azt hittem hogy meg fogja unni mert vagy haromszor ettünk belöle, de az utolso kicsi fogast is ö ette meg teljes egészében! És még tudott volna enni. Mar tojas sem volt. Mert azt meg érdekes enni, ugyanis elötte meg lehet pucolni! Egy ekkora fiunak nem okoz gondot a tojaspucolas! Gyönyörüen csinalja ezt is!
Egyre több mindent lehet rábizni, ugy örülök!
