Ezt a cikket most kaptam és azért irom be ide a blogba hogy ne felejtsem el mert tökre tetszik amit ir. Mondjuk még egyaltalan nem vagyok képben a tanulast illetöen mert mindig Marcival fejlödöm, ugy értem épp annak nézek utana hogy a mostani életkoraban mire van szüksége hogy a legjobban fejlödjön, hatha ennek is hasznat veszem majd egykor.
Milyen kérdéseket szoktunk gyermekeinknek feltenni egy szövegelemző órán?
Az elmúlt években különböző iskolákban végzett felmérés szerint a tanítói kérdések döntő többsége zárt kérdés. Mit jelent ez?
Ez azt jelenti, hogy pl. Móra Ferenc Mindennapi kenyerünk című elbeszélésének elemzésekor a következő kérdések hangoznak el:
Ki a főszereplő? Mi az eperfa? Hol volt az édesapa?Ezek a ténykereső kérdések - a gondolkodás alacsonyabb szintjét működtető kérdések
Benjámin Bloom kutató rendszere szerint a Ki, Mi, Hol, Mikor a gondolkodás alacsonyabb szintjét működtető kérdések. A tanítási órákon feljegyzett kérdések 75-85%-át e kérdéscsoport alkotja. Ezek a következő három csoprotba oszthatóak.
1) Tények kiválasztására, megfogalmazására vonatkozó kérdések. Magukban hordozzák azt a veszélyt, hogy egyrészt túl könnyűnek bizonyulnak, más esetben – amennyiben nem kapcsolódnak szorosan a szöveghez – túlzottan nehéz is lehet az ilyen típusú kérdések megválaszolása.
2) A megértést, magyarázatot igénylő csoportba sorolhatók például a következők: Mi bizonyítja még Ferkóék szegénységét? Miből lehet kideríteni, hogy meddig tart az első rész? Mit jelent a madárlátta kenyér? Hogyan érthetjük az „ömlik a sötét” szókapcsolatot? stb.
3) Az alkalmazást igénylő kérdéscsoportból is említek egy példát: Milyen emberi tulajdonságokkal bírnak a virágok?
Mindhárom kérdéscsoportról elmondható, hogy kevésbé összetett voltuk miatt alacsonyabb szintű gondolkodást igényelnek, a szövegértő olvasás alacsonyabb szintjeire vonatkoznak, azaz a szó szerinti és értelmező szint vizsgálatára teremtenek lehetőséget.A 6-10 éves életkorban az órákon elhangzó kérdések 75-85%-a ilyen szövegértési szintekhez kapcsolódik. Magyarországon a tanítási gyakorlatunk többnyire az alacsonyabb szintű szövegértésre összpontosít. Ezzel eltávolodunk az olvasási folyamattól, és megelégszünk a szerző szavainak visszamondásával. És ez volt az, amivel az a bizonyos 4 ország nem elégedett meg. Mert ...
... ez alig vagy egyáltalán nem teremt lehetőséget a továbblépésre.A "megértés" a jelenlegi oktatásban - teljesen helytelenül - csupán a felidézést jelenti. Az adott témával szerzett tudásanyag így nem kerül be gyermeked már meglévő ismeretei közé (ezért felejti el oly gyorsan a tanultakat!).
A tényleges szövegértésnél megvalósul a beépülés. Ekkor nem szakad meg a folyamat, az olvasó gondolkodva, irányítva és ellenőrizve végzi az olvasást. Így, a megértés a befogadás mellett aktív, alkotói feladatot is jelent. Két fontos olvasási "módszer":
1) A kritikai olvasás
esetében a leírt gondolatot és a mindennapi tapasztalatot hasonlítjuk össze. Pl. "Te is így tettél volna Döme helyében?"2) A kreatív olvasás
annyiban különbözik a kritikai olvasástól, hogy a képzelet fokozottabb szerepet kap.Milyen módon segíthetjük a kritikai és kreatív szövegértés fejlesztését? Mit tehetsz annak érdekében, hogy a témáról szerzett tudás gyermeked aktív közreműködésével beépüljön?
A magasabb szintű gondolkodást igénylő kérdések használataAmennyiben nem törekszel tudatosan önálló gondolatok, önálló vélemények megfogalmaztatására, hozzászokik gyermeked ahhoz, hogy mások véleményére hagyatkozzon. Gondolkodása fejlesztését nem szabad a véletlenre bíznod!
Az olvasás magába rejti a világ megismerését, gondolatokat ébreszt az olvasóban arról, hogyan cselekedne ő másként, hogyan változtatná meg ő a történteket.
Ezért a zárt kérdéstípus mellett meg kell jelenni az együttolvasásoknál a nyitott kérdéseknek is. Itt olvashatsz néhány példát! Alkalmazd őket legközelebb, amikor együtt olvastok!
Mikor játszódhat a történet?
Mi okozhatta Döme meglepődését?
Miben reménykedett?
Milyen furcsaság tűnt fel neked a történetben?
Mi történt volna akkor?
Mennyiben változtatnád meg a történteket?
Melyik szereplő tulajdonságait változtatnád meg?
A szándékok, törekvések megfejtése rávilágít arra, hogy a történéseket milyen belső folyamatok irányítják.A vélemények megfogalmazása esetenként vitaindító lehet, ami során magyarázni és érvelni kell majd gyermekednek. Ekkor ilyen kérdéseket alkalmazhatsz:
Meg tudod magyarázni, hogy miért?
Miért értesz egyet Öcsivel?
Mire gondolhatott, mikor kiment a szobából?
Egyetértettél-e Anyu csodálkozásával? Miért?
Mit tehetett volna meg Döme?
Mi a véleményed a történetről?
Az összegyűjtött kérdések fejlesztik gyermeked képzeletét.
Meggyőzik gyermekedet arról, hogy bízzon saját
gondolkodási képességében.Irányítják gyermeked figyelmét. Az értékelésre vonatkozó megállapítások kritikus gondolkodást eredményeznek.
Így a megjelenő sztori a maga teljességével hat a kis olvasóra. A sztorik által megszerzett tapasztalatok segítségével lehetőség nyílik önmaga megismerésére és a környező világ megértésére is.
Miközben olvastok, kérdezd meg: "Mit gondolsz, mi fog most történni?"A jóslással kapcsolt „Mi fog történni?” kérdés ismételt megjelenése mindig újra mozgósítja az adott témával kapcsolatos ismereteket. Így az emlékezet, az érzelem és a képzelet szoros kapcsolata hozza létre a történet folytatását.
Végezetül - Amikor a gyermeked kérdezA nyitott kérdések az önálló gondolatok megfogalmazását eredményezik. Minél többször biztosítasz kérdezési lehetőséget, annál többször veszed rá gyermeked a gondolkodásra!
Meggyőződésem, hogy az önálló gondolkodásra tanítás mellett - nekünk szülőknek - meg kell tanulnunk a kérdezés módszerét.
Jól végezted a munkádat, ha pl. egy ilyen kérdést hallasz gyermekedtől:
Anya, szerinted igaza volt Csiripnek, amikor nem fogadta el a pénzt?
A nyílt kérdések megfogalmazásával gyermeked
kíváncsisága,
lényeglátó képessége,
önállósága és
kreativitása
egyaránt fejlődik.A kérdezésre szoktatás biztosítja, hogy gyermeked önmaga és a világ iránti kíváncsisága megmaradjon.
Kérdezz, kérdezz, kérdezz!A kérdezés tanuláshoz, tanításhoz egyaránt nélkülözhetetlen. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mindkét oldalon kulcskérdésnek tekinthető.
A huszonegyedik században nem elégedhetünk meg a "visszamondott" ismeretanyaggal.
Meg kell teremtenünk az olvasottak átgondolását. Ezt tették azok az országok is, amelyek gazdasága most robog előre.
Hogyan függ tehát össze a szövegértés és a gazdasági fejlődés?Ha gyermeked magasabb szinten is képes tanulni, akkor gondolkodni is képes lesz magasabb szinten. "Szövegértő nevelés" az önálló gondolatok megfogalmazása nélkül nem lehetséges.
Éreznünk kell a felelősséget. Jó felkészültséggel és a tanulás megfelelő irányításával folyamatosan kell gyermekeinket a kritikai és kreatív szövegértésre megtanítani.
Az olvasás megkedveltetésében, az olvasás iránti érdeklődés felkeltésében legerősebb motiváló tényezőként a szöveg megértését kell tekintenünk
