Mondtam anyanak hogy nem nagyon fakul a fejemben az a tegnap esti sztori ahogy a tyukokat hajkurasztuk, de azért leirni az eseményeket, az nehéz lesz!
Történt ugyanis, hogy a tyukoknak öt év utan menniük kell. No nem messzire, csak a csirkeolba, mert eddig itt szabad bejarasuk volt mindenhova, és ennek a kert latta karat. Anyanak megjött a jobbik esze, hogy keritsük el, és ezt két nap alatt igy össze is hozta. Na ez van ha anya valamit a fejébevesz, és nagyon helyesen!
De nem ez a lényeg! Haditervet készitettünk, és anya rendesen be volt izgulva az estére, mivel az volt a terv, hogy amikor a tikok felugralnak sorban a fara aludni, akkor mi lecsapunk rajuk elkapjuk és levagjuk a szarnyukon a tollat, és mehetnek a csirkeolba.
Ez igy egyszerüen is hangzott.
Csak nem voltam arra felkészülve hogy ezek a tyukok annyira repülnek, meg ugy tudnak futni, hogy nem igaz!
Az volt hogy elöször még elértük egy létrarol öket, és parat le is löktünk, elfutottak. Aztan cirokseprüvel bökdöstük öket, de még följebb mentek, ment a repdesés ezerrel, igy jött a dobalas. Dobalas egy hordonak a tetejével.
Természetesen ennek mind tanuja volt Marci is, kicsit féltem nehogy megijedjen mert ha néha mégis elkaptunk egyet, az annyira kiabalt, kicsit tényleg félelmetes volt, de mondtam Marcinak hogy énekel a tyuk, de amugy se ijedt meg. Csak spanolta fel magat! Nevetett, szaladgalt dumalt szija drágámozott, futott össze vissza. Mikor anya elkezdett dobalni, mondtam hogy Marci futas Mama dob! És tényleg fedezékbe vonult a kis csoka! Okos! És közbe sikitozott az izgalomtol.
Ugy rank sötétedett, hogy folyamatosan Marcit kerestem nehogy elkeveredjen itt a harcaszati nagy kedvünkben. Dehat nem ment volna el ö, tul érdekes volt ez neki. Egyik tyuk pont a tetöröl a kezembe esett, vetödni kellett mondjuk kicsit utana, tök baseballosan kaptam el, raadasul ez volt az elsö amit elkaptam, és furcsa azért egy ilyen vad tyukot a kezemben tartani, sikitozott ott mindenki. Én, a tyuk, Marci, és ettöl még anya is.
Annyira komikus volt az egész, hogy ezt csinaljuk csirkéket vadaszunk ilyen tök bénan, sikitozva, Gyuri a szomszédbol nem tudom mit gondolhatott mi van itt, mert csak hangos sipakolasokat lehetett hallani innen. Bar pont beszéltük hogy mar megszokhatta, annyit ijedezünk itt!
Egyszer anya eltünt, kiabalok neki hogy hol van? Mondja hogy hoz egy hosszu agat, mert még régen hatra a kertbe raktak valami madarijesztöt és annak a rudjat. Na hozott is, de tényleg olyan bazi hosszu volt a bot, magasabb volt mint a tanya teteje! Oszt azzal hámoztuk le a maradék két kakast a farol. Mar ök se lattak, leesett az egyik, szaladtam utana mint a bolond, zseblampaval, Roki haverommal. Egész a csicsokasig kergettem, persze röhögve, ott meg Tatu vadaszott, de ott megtorpantam a sok szuros csicsokaszartol. Nyert a tyuk.
Igy történt hogy kettö hijan mégis elkapkodtuk öket, és este 9kor jöttünk be vacsorazni fürdeni meg minden.
Jaj de jo volt, és meleg este volt! Mar jo meleg van juhhé!!!!!
PÍpike 2009.04.07. 09:23:10
Na hát ezt megnéztem volna nagyon,elképzelem ahogy sikítozva üldözitek a tyúkokat,ők mégjobban ordítanak,Marcival az élen!
Jó lehetett.
Reméljük nem fognak kirepülni.
Ügyesek vagytok.!!
Mercsi 2009.04.11. 07:37:26
anyeg 2009.04.12. 10:20:16
Ez a térfigyelő kamera jó ötlet! Nem tudjuk mi vár még itt minket a tanyán,h sok ilyen buli lesz,az már látszik.
És ha Mergit továbbra is így írja le,ilyen őrült jól,
akkor az életünk már sose laposodik el!
Andika is sokszor eszembe jut,ők is jól érezhetnék itt magukat a gyerkőcökkel,amint lehet,ki is kell jönniük ide!
És minden kis-és nagy gyereknek!