Igen igen ha már Pípíikém is kiírja a gmailen hogy le vagyunk maradva a blogírással akkor bizony az ember fogja magát és blogot ír mert ez már tarthatatlan :)
Pípikém! itt a bejegyzés!
Benne vagyunk Ádventbe rendesen már a harmadik gyertyát gyújtottuk meg áhítattal, majdnem elfelejtettük, de végül nagyon megadtuk a módját mert isteni finom húslevest csinált anya, én meg egy olyan szilvás mákos kalácsot, hogy egynap alatt megettük anyával. Így ebéd előtt jutott eszünkbe hogy hoppá gyertyagyújtás van, és már hoztuk is a pálinkát hogy méginkább ünnepivé tegyük ezt a napot, Jézus se csinálta volna másképp!
Így 3 gyertya fényénél fogyasztottuk el a sikítósra erőspaprikázott tűzforró levesünket, és talán ez mart annyi helyet a gyomrunkba, hogy szinte megfeleztük a fél kg lisztből készült hatalmas adag kalácsot amit úgy kell elképzelni mintha kis eddig még nem érzett puhaságú szilvalekváros csigákból álló aranygaluska lenne csak fahéjas (!) mákkal. Komolyan olyan szinten volt puha és isteni állaga, a teteje pedig ropogós természetesen a csigákat márkázott vajban kellett megfüröszteni összeállításkor, és a vaj mákkal...szilvalekvár fahéjjal...külön külön is bazi jó! No hát enni azt tudunk, meg evésről írni is tudunk.
most olvastam az egyik gasztroblogon, azt írja a darázsfészekről, hogy "erősen addiktív" hehe ezt mi is felismertük!
No de ne csak kajákról írjak.
Beköszöntött a tél. De komolyan. Mínusz 3 fok volt eddig a leghidegebb, és cidrizünk is rendesen, nem szórakozás mostmár a fűtés hanem komoly férfimunka! Küldjük ki Marcit a kazánhoz mert ezzel már csak ő tud megbírkózni, mi ehhez csirkék vagyunk. Most is begyújtós szerkóban ülök itt a gép előtt, hazajöttünk bölcsiből, mint általában, és Marci közben elaludt, így kivételesen most nekem kellett begyújtani, iparkodtam is vele, de nagyo n kellemes meleget lehet csinaálni. Szeretem a téli tanyát. Ki is ültem a minuszba, a folyosón a kint rekedt fotelba, Gyuri is fűt, füstöl a kéménye. Olyan nyugi van, csak a kacsák találnak néha ki valamit amin lehet zajongani, vagy a béna új pulykakakas csinálja hogy plplplplülülülü...nem mer lejönni az eperfáról, csak két naponta, nem tudom hogy a tyúktól fél vagy a magasságtól. Adtam vizet mindenkinek, tegnap kicsit elbénáztam nem szoktam én meg hogy ilyen hideg van, és nem adtam vizet így befagyott az egész és nem tudott senki inni. Reggel csak úgy porzott mindenkinek a veséje, de bepótoltunk mindent, nagyobb lelkibaja senkinek nem lett. Testi meg főleg nem.
Szigorúan kell bánni ezekkel az állatokkal. :))
Anyával voltunk ma karácsonyi ajándékokat vásárolni. Tök jó volt, és utána együtt mentünk Marciért. Aki természetesen oda meg vissza volt hogy nem csak én jöttem, hanem mindjárt ketten, egyébként is nagyon édes mindig mikor megyünk érte, úgy szalad kifele, és n evet ugrál nevet, tündérem! Aztán sétáltunk végig a sétálóutcán mert nem ott parkoltam a bölcsinél, olyan nagy fiú volt, elöl ment mi meg ketten utána lézengtünk, mutatta az utat. A center előtt volt egy nagy hóember, már a másik oldalról kiszúrta hogy oppá hóember, mert a Boribonos könyvek közül most pont az Annipanni hull a hó a kedvence amiben természetesen hóembert építettek.
tegnap a kádban a Jingle bell rock-ot énekelte, pont Mercsivel telefonáltam mikor hallom, szerintem tudta hogy Mercsivel dumálok mert vele voltunk mikor ez nagyon a fülünkbe mászott és a kazánházban hárman táncoltunk rá egyébként is nehéz minket táncra fogni, de most külöösen bennünk volt a lendület. Disznótor előtti nap volt, és szépen ki volt glancolva a kazánház, jó nagy hely volt a közepén és jártuk a táncot körbe körbe. persze úgy hogy nem is tudjuk a szövegét szóval az a halandzsázás ami ott volt...
Ez a jó hangulat egyébként az ideji disznótort is jellemezte, nagyo n sokat röhögtem, jól be is pálinkáztunk mondjuk, annyira hogy a fő böllér: Jani sofőrt kellett hívjon pedig ő nem is szokott inni disznótorba. Mindenki dobálta a poénokat, de azért Krisz volt a legpoénosabb, hiszen a poén az ő asztala.:)))
No és a legnagyobb hír, hogy meglátogatott minket a Mikulás. Disznótoros vacsora után, csakúgy mint tavaly, idén is tiszteletét tette nálunk, egy tánccal nyitott, amibe Sidi is beszállt, hogy oldja a hangulatot, mert Manócska kicsit félt a télapótól, bár a centerben találkoztunk már egyel, hozzá se mert odamenni csak tisztes távolságból nézte. De most ezzel a tánccal, meg az ajándékokkal azért le lehetett kenyerezni, főleg hogy már mindenki kapott mikuláscsomagot és a végére hagyta Marcit hogy szokja a jelenlétét, és már az enyémért is nagyon nyúlt, aztán végre ő is kapott csomagot is, Thomasos játéktartót, sityakot kesztyűt nagyon édes dolgokat! Köszönjük a Mikulásnak ezt a nagy készülődést és a felejthetetlen műsort, Mercsikém! Erre még én se számítottam! Nagy performerek vagytok! Videót kérjük a blogodba!
Egy bánatom van, hogy kép nem készült róla, csak a videó, de hátha lehet belőle kikockázni pár képet!
Andikának azért egy ugrósat:
Persze ez nem a mikulásruhába történt, de vicces így is!
Marcit dec. 6-án be kellett vinni az ügyeletre, mert akkor már 3 napja hasmenése volt és este nyolckor sugárba hányt is egyszer, akkor azt mondtam hogy okés mostmár nem várunk tovább, kapott egy hányás elleni oltást szegény aztán aludt végig éjszaka, másnap már jobban lett, de még a sok édességből azért nem ehetett. Épp hogy kigyógyult a megfázásból, mert már bölcsibe ezért nem ment, elkapta a bölcsibe ezt a vírust. Utólag kiderült hogy a bölcsiből kapta el, többek elkapták, hát Marci is. Szóval ez az amit mondanak hogy ha közösségbe kerülnek akkor jönnek a betegségek. Nem volt semmi, de már jobban bírtam ez t is meg kell szokni. Lázas az nem volt szerencsére se a náthánál se a hasmenésnél.
A bölcsivel minden rendben van egyébként. Az egy hét kihagyás után is simán ott lehetett hagyni, és már 3 órát van ott is ebédel. Pont ma kérdeztem, hogy mit szokott csináln i Marci amíg ott van? Hát egyedül játszik az édesem. Legózik, könyveket lapozgat, autót tolgat, pont mint otthon. De azt mondta Andi, hogy a többiek is többnyire ezt csinálják. Ha énekelnek vagy táncolnak, mert szerencsére ilyen is van ezek szerint, akkor figyel. Hátha egyszer ő is fog majd énekelni! Ma milánói makaróni volt, azt mind megette. tegnap sóska, azt nem. Csak az almát meg a túró rudit. De elég normális kaják vannak!
Egyébként abbahagytam a fodrász sulit, mert kiderült hogy nagy valószínűséggel kamu ez a cég meg az egész suli. És már nem is kellene hogy hordjam a bölcsibe Marcit, de fogom így is hordani, hogy jár jon gyerekek közé. Szerintem jó ez így neki. Nekem is jó, van egy napi programom, szeretem is. Jó oda menni. De főként hogy Marcinak legyenek ilyen élményei. meg a beszéd miatt.
Andika írta nekem a következő sorokat, mert már én is gondolkodtam azon, hogy Manócska miért nem beszél hozzánk, miért van ő el ennyire a saját világában?
És Marcin is gondolkodtam. Én nem látom, hogy bármi baja lenne. Egyszerűen csak más mint a többi gyerek. És ez nem baj. Nem egyformák a gyerekek. Ez olyan, hogy van, aki 9 hónaposan jár, más meg még másfél évesen kezd csak. Nyilván a másfél éves anuykája azt látja, hogy nem olyan a gyerekei mint a többi. Pedig csak más. És a lényeg, hogy előbb vagy utóbb, de mindenki ugyan oda ér oda. Mindenki felnő, mindenkiből felnőtt lesz ... és persze nem egyforma felnőtt. Szóval, Marci ilyen és kész. Neki nagyobb az ő kis világa, és ő ebben nagyon jól el van, köszöni szépen. Nyilván, ah most bezárnád a négy fal közé, akkor ott is maradna, de jár közösségbe, vannak körülötte emberek, foglalkoztok vele, van másik világa is, látja érzi, de a sajátja tetszik neki még jobban. Ilyen és kész. Nem mindennapi, dehát melyik gyerek az ... :)))
Ez nagyon betalált! És nem is rágódom mostmár rajta, hiszen az alapvető dolgokat megérti, beszélni is tud, olyan memóriája van hogy nem igaz, és meg is érteti magát velünk. Igazából most még nincs rá annyira szüksége hogy máshogy legyen, máshogy viselkedjen cselekedjen beszéljen. És tényleg elvan nagyon jól az ő világába, meg is értem és annak idején én akartam így hogy legyen ebben az egótlan gyermeki világban jó sokáig.
Hát így is lett.
