KisMarci

Elsö gyakorlati oram volt ma, és  "Marcell hullamot" kellett fésülnöm. Ez allitolag ilyen mumus a fodraszvizsgan, pepecselös feladat, 25 perc alatt kell az egész fejre ilyen összeérö hullamokat fésülni.
Na megmutatta a kisfönök srac hogy kell csinalni, egy tincsen, pont ami ezen a képen oldalt, a homlokot keretezi azt a tincset. Nagyon figyeltem, éreztem menni fog. Ment is. Annyira hogy Ricsi tökre elamult rajtam, és mondta hogy akkor folytassam, probaljam meg a masik oldalon is, és körbe az egész fejen, mert amugy ez a vizsgafeladat. Okés megprobaltam ment is elég jol. Mire elkészültem megjött a fö oktato csajszi is, a mesterfodrasz, és Ricsi nagy büszkén mutatja neki, hogy nézd mar Margo "dobott egy Marcellt". Összenéztek, akkor mar lattam hogy ezek szerint ez nagyon jo lehet, és akkor tényleg mondtak is mind a ketten, hogy elsö alkalommal nemhogy egy egész fejet, de még egy tincset se szoktak tudni megcsinalni az ujoncok.

Ezt azért irom le mert olyan büszke vagyok ra! Mert valahogy éreztem hogy ez nekem menni fog! Tudtam hogy menni fog hogy én ebben jo leszek! Persze még csak most jön a java, de nem is oltom magam, mert ugy is akarok tovabbra is hozzaalln i hogy én ebben tuti vagyok. Olyan jol éreztem magam, hogy holnap is megyek.

Egyébként azért az enyém nem volt ilyen szép mint ezen a fejen. Azért ez gyönyörü. "Fodrasz szemmel:))" Na jovan szoval ez az én büszkeségem mára.

Amugy egész nap esett az esö, és Marci ma 4kor kelt reggel. Persze én is, csak azzal a különbséggel hgoy ö utana fél 10kor el is aludt 3 orara. De nem baj, mert még raadasul most van egy kilos bolt ahova be szoktam nézni és ma is vettem 4 db tök aranyos hosszuujju felsöt 400 Ft ért. Durva mi? Ugyhogy gyülnek Marcinak a jatszohazas szerkoi. Mert valahogy mostanra mindent kinött. Minden polobol kint van a pocakja. Olyan cuki!

Kabatunk sincs, és azt nem is nagyon talalok még rendes boltban sem. Nem akarok mar megint sötétkéket venni, pedig valahogy az ilyen koru gyerekekre csak ilyen komor szinekben gyartanak kabatot. Jobb lenne valami narancssargaval tarkitott vagy pirosas, vagy nagyon füzöld, ilyesmi. Nehéz jot talalni. Pedig mar raszannam a pénzt is, de nem lehet kapni.

Na mindegy most szerencsére legalabb nincs olyan cidri hideg.

Azért jol begyujtottam, szeretem mikor olyan kellemes melegben fekszünk le aludni, meleg ilyenkor a kö is, és nem baj ha Marci mezitlab szaladgal rajta.
Most csak ketten vagyunk, anyaék reggel jönnek. Persze ilyenkor történnek olyan burleszkfilmbe illö jelenetek, hogy hazajövök, persze zuhog az esö, és etetés közbe észreveszem hogy kb 10 kacsa kint nyujtogatja a nyakat a keritésen kivül. Kiszöktek, és jönnének be, de naná hogy nem talaljak a bevezetö utat. Kirohanok, seprüvel terelem öket a helyes utra, nem arra mennek hanem egy zsakutcaba valahogy kiszabaditom öket, mindegyik csapkod a szarnyaval és a mocsaras sarat a pofamba fröcskölik mind a tizen amig tartom a keritést hogy alatta bujjanak be. El nem tudom engedni, csak türöm hogy fröcsögjön a mocsár. Magamban nevetek a szitun. Persze akkor történik ilyen amikor életemben egyszer az utcai ruhamban mentem etetni. De ezek olyan jo sztorik, én tényleg...tudok magamon röhögni. Ez a vidéki romantika Nem?

Ötleteket szeretnék arra hogy mit lehet csinalni a hosszu téli estéken egy 2.5 éves gyerekkel?
Mostmar komolyan el kell ezen gondolkodnom, mert tényleg ötkor sötét van és ez még rosszabodni fog, raadasul ha az esö is esik akkor kint tiszta sar minden szoval tényleg nem nagyon lehet kint lenni. És bent mit lehet csinalni hogy foglaljam el Manocskat? Mondjuk nem panaszkodhatom mert elvan ö nagyon jol de azért szeretném valahogy szorakoztatni.

Most arra gondoltam az Andika blogjan felbuzdulva, hogy veszek gyurmat. De biztos egy csomo ilyesmi van még, én nem tudom mik, régen mi nyomdaztunk az van még? Vagy milyen bütykölös dolgok vannak még amik a kreativitast fejlesztik? Hol lehet ennek utananézni?

Persze lehet menni jatszohazba, de én ugy örülnék ha nem csak ilyen rendes jatékokkal hanem valami ilyesmivel mint a gyurma is el tudna jatszani! 
Na mindegy ha valakinek valami eszébejut akkor szoljon irjon kommenteljen mert nagoyn halas lennék érte!

Egyébként képzeljétek én is fogok kreativkodni. Arra gondoltam hogy mézeskalacsbol a legkülönbözöbb ajandékokat, diszeket fogom csinalni mar kitalaltam egy technikat, mert nem csak ennyi hogy mézeskalacsot csinalok, hanem hogy HOGY csinalom? Ezt még nem arulom el, ha az elsö darabok elkészülnek valoszinü a jövö héten, akkor azonnal rakom is fel a blogra. Marci mar két orakat lesz a bölcsibe szoval lesz ra idöm ilyenekkel bütykölni. Aztan mar csak valami csodaszép csomagolast kell neki kitalalni és mar mehet is a "piacra".

Nagy pénzeket fogok ezzel keresni. Kell is a sok gyurmara :)

Végre kaptam egy képet ami rolunk készül, és gyorsan irok par sort rolunk. Na lényeg hogy Locsi itt volt csaban, régi baratnöm, most Londonba él, és hogy itt volt, kiruccantunk együtt.

Voltunk egy Halloween bulin, igaz mint kiderült ez gyerekbuli volt, csak a gyerekek mar elmentek, kb 5 felnött maradt, de annyira jo volt a diszlet, meg minden, hogy örültem amiért meg lettem hivva. Csak lestem egész este. Olyan halalfejes poharak, meg szalmabala, meg sirkö, keresztek, felakasztott boszorkany, denevéres és halalfejes minyon, boléba uszo jéghalalfej, picire felvagott sülttök, sütötökleves gesztenyével, sütötökös cookies, na soroljam még? És a maradék embernek olyan profi jelmeze volt, piroska, meg kaloz, meg boszorkany, és mészaros...hogy mar ezért megérte ottlenni!
Ezen a képen kicsit latszik egy sirkö, na meg hogy mennyire profin voltak megfaragva a tökök... 

És végül nagyon jot dumaltunk a haziakkal, szoval jol sikerült az egész este.

Ez mar egy kicsit szolidabb hangvételü kép, ilyen estetizigdumalos estén. Ez is jo volt! Kis aranyosak vagyunk rajta.
 

Marci ma mar csak akkor nyafogott amikor reggel fel kellett öltözni a bölcsihez. Ezt is sztem csak ilyen meszokas miatt, mert ezt mindig kell csinalni. De mar a kocsiba beszallas, bölcsi utcaba befordulas, becsengetés nagyon flottul ment.

Szoval azér tkell egy kis müsor, de nem tul nagy. Meg kell hogy emlitsem, hogy Marci levetközés nélkül akart mar beszaladni a bölcsiterembe, mert ugye kijön egy ovonéni az atado helyiségbe, aki utana bekiséri a gyereket, és kabatba csizmaba mar indult is volna, aztan gyorsan levetköztettem, ö maga vette le a pulcsijat mar annyira kellett sietni, és vissza se nézett szaladt be a terembe.

Kérdeztem hogy jövö héten akkor mi lesz a rendszer, és még mindig két orara minden nap be kell vinni. Mert azt hittem mar szabadon valasztott ritmusba mehetünk, de allitolag még a hosszabb idöhöz hozza kell szoknia. Nem olyan nagy baj, meg sztem a hét masodik felébe talan ezt mar harom orara is lehet böviteni és akkor mehetek mar fodraszkodni, mert a gyakorlat is elkezdödik. Durva! 

Mar anyat be is izzitottam hogy nem is vagom le addig a hajat, majd a gyakorlaton. Festés is lehet meg vagas szaritas, egyböl minden. Na majd meglassuk.

Lényeg hogy Marci teljesen klasszul beszokott, és habar még egyedül jatszik, azért mar ez is egy HATALMAS  lépés! Majd eljön annak is az ideje hogy baratkozzon haverkodjon.

Na most idejött Manocska, eddig anyanal volt a masik szobaba Alma együttes ment nem gyengusz hangerövel, bulizas volt, Marci ide oda szaladgal. Olyan jo meleg van, ma befütöttük a kemencét is és egész nap tüzeltünk a kazanba szoval a kö is olyan meleg, meg minden, Marci egész délutan meztelenül volt. Mostmar raadtam legalabb a pizsamafelsöjét.

Jo napunk volt ma is, végre megnéztem a Holiday c. filmet, ezt egész évbe nem lehet nézni mert karacsonyos, pedig ez a kedvenc filmem most. Annyira tetszik Kate Winslet egyszerüen nem igaz mennyire jo szinésznö. Csomoszor visszatekertem olyan mimikaja van. Meg az egész film olyan, sirok nevetek rajta. Jo fej film!

Marci közben aludt, és szépen ramsötétedett. Itt ez a klassz meleg, és a pihe puha agyban egy isteni ebéd utan ledölni a festményként gyönyörüen alvo kisfiam mellé a legjobb filmet nézni...nyamm! Ezt nagyon imadom! Halmozom az élvezeteket mi?

Na megyek Marci fojtogat!

Mindenki szerint sirnak az anyukak mikor otthagyjak a gyereküket elöször a bölcsibe, merthogy a gyerek sir. És otthagyni ismeretlen ovonénik és gonosz gyerekek között...igazan aggaszto élmény. És mégis valahogy nekem ez nem volt olyan siralmas.

Ugyértem, eldöntöttem hogy ezt szeretném amiatt, hogy Marci talalkozzon mas gyerekekkel, mert testvére, vagy ilyen koru kis baratai nincsenek, viszont jo ha szokja a gyereklégkört, mivel az ovodaba mar nem lesz igazi beszoktatas.
Nem is tudom, volt egy ilyen megérzésem hogy ezt kell tennem, Marci megérett ra. És amikor otthagytam öt egy orara, akkor igazabol ugy voltam vele hogy sir. Persze hogy sir, ez ezzel jar. Nagyon anyas, talan most a leganyasabb, amit imadok hogy igy szeret, de neki jobb lesz ha nem lesz ennyire anyafüggö és mast is közel enged magahoz. Valahogy kicsit ilyen attörésnek éreztem.

És nem sirtam. Mindenki azt modnta hogy sirni fogok, talan ezért is voltam ennyire felkészülve a sirasra, aztan meg nem éreztem semmi ingert erre. Jo környezetben van biztonsagban Manocska, és egy orat kibir, az nem sok egy napbol, inkabb ugy voltam vele hogy legyünk tul rajta! Ezért nem is mentem vissza hamarabb, mondtak hogy ha engem az megnyugtat menjek haromnegyed ora utan vissza, de nem. Ha csinaljuk akkor csinaljuk jol ezt a beszoktatast. Még mindig ugy érzem hogy nem ejtettünk maradando karosodast ezzel az egy héttel ami elmult.

Miért mondom hogy elmult? Mert MA NEM SIRT!  Na jo kicsit nyafogott, de ez mar semmi nem volt. Mar amikor reggel készültünk bölcsibe akkor nyafogott egy kicsit, nem akart öltözni, és persze megismeri a bölcsi utcajat, no megint egy kis pityergés, igy jo lassan mentünk be, egyik ajton benyitottunk, és ott megalltam, leguggoltam és szoritottam magamhoz megint ezredjére elmondtam hogy Marci bemegy a jatszohazba, addig anya elmegy a boltba hozni Marcinak finomsagot, és hogy Marci addig mesélje el a Szonjanak meg a Konstantinnak meg a Fannikanak a Boribont. Akkor is kicsit hüppögött, de ö csengetett be. Jött az ovonéni, levetközött Marci, és mar nyujtotta is a kezét neki, hogy menjenek be a terembe. Olyan meghato volt, lattam megszokta, ez a menetrend, ö bemegy, anya elmegy és egy ora mulva jön vissza! Bent kicsit még nyavajgott, de még amig én ott voltam az idö alatt abba is hagyta. 
Ez a Hetedik napra lett igy. 

És mikor sirtam? Amikor eddig visszajöttem, többnyire hallottam hogy sir vagy nyöszörög Marci. És most nem volt semmi ilyesmi, csak a jatszozajok. Aztan kijött az ovonéni, hogy menjek lessem meg Marcit mit csinal. Belestem, és jatszott! A labdas sarokba hasalt és gurigatta a labdakat. Nagyon bele volt merülve, két haromszor is kellett szoljak neki hogy észrevegye ott vagyok. Akkor elkezdett nevetni és ugralni hogy megjöttem, és nagyon a nyakamba ugrott. Elköszöntünk a gyerekektöl, és mikor mentünk ki öltözni, Na akkor sirtam!
HOgy ilyen nagy fiam van! Aki beszokott a bölcsibe ilyen rövid idö alatt! Megértette hogy ott van, jatszik, visszajövök érte. És annyira boldog vagyok amiért mar nem sir, nem panikol hogy nem latja anyat többet, nem hiszi hogy nem jövök vissza mert mostmar tudja hogy Anya visszajön!

Édesem GRATULALOK!!!!!

NAGYON BÜSZKE VAGYOK RAD!

Marcinak ez a harmadik napja hogy pelus nélkül alszik.

Mondjuk reggel mindig nagyon izgulok hogy pisiljen, és ne a matracra, de eddig még megusztuk agynemücsere nélkül. Nem is tudom, ö valahogy nem pisil almaban. Olyan ügyes! Mar nagyon kevés pelus kell, de azért még mikor elmegyünk mondjuk a jatszohazba, akkor nem merem pelus nélkül inditani.

Vasarnap csinaltam ezt a képet, olyan szerencsénk volt épp kezdödött a Verdak c. mozifilm mikor ledöltünk, Marci ugy is maradt  ott a bilin:
Néztük egy darabig de olyan sok reklam volt, plusz az oraatallitas miatt eleve 8 helyett 9kor kezdödött szoval esélytelen volt végignézni, pedig Vincének most ez a kedvence, és Marci is eléggé rakapott, de sajnos nem tudtuk megvarni a végkifejletet! Na de majd legközelebb!

Nagyon imadom hogy itt olyan husi a combja!

Mostanaba Marci még mindig nagyon felmaszogat ide oda. Ebböl kifolyolag nagyon kell ra figyelni, mert a multkor példaul Jozsi szaladt be hogy Marci fent van a szalmabalak tetején.

És széles mosollyal konstatalja hogy végre anya is itt van és latja milyen ügyes!

Anyaban meg azonnal megall az ütö, de nem lehet ra haragudni mert annyira sikerélménye van!

És persze

UGRIK!!!

Nagyon sokat segitett nekünk, mert idén kolbaszfesztivalkor nem a kukoricat kellett bepakolni hanem 30 mazsa fat. És olyan profin segitett, szinte végig nem unta meg pakolta bele a talicskaba a fat! Persze mindenben segit. Ami van amikor nem teljesen segitség, de imadom hogy dolgozni akar.
Mindenböl kiveszi a részét. Ha megyek etetni, akkor ö is fogja a vödör fülét. Ha kertet ások, akkor ö gereblyézik. Amikor a leveleket seperjük össze, akkor ö nyomkodja bele mind egy szalig a vödörbe. Dolgos kis ficko lesz, igazi jo pasi!

És itt egy sokatmondo kép mama és unokajarol

És hétvégén nagyon klassz idö volt, sütöttünk egy libat, annyira finom volt, én meg citromos sütit csinaltam és itt kint ettük meg a tanya elötti ut mellett.

Nagyon nagyon klassz hétvége volt!

Mercsikém ha esetleg kedvet kapsz a tökéletes citromtortahoz amit sütöttem neked, itt a recept, csak én mindent feleztem és 23 cm tortaformaban sütöttem. Egyébként ez a kedvenc gasztroblogom.
http://chiliesvanilia.blogspot.com/2008/12/valamikor-2006-ban-elindultam-tkletes.html
Itt az én tortam:
jajjj most is ugy ennék ilyet!

Annyira finom!

Andikanak igaza van, mostmar tényleg meg kell örökiteni dolgokat, mert annyiminden történik!

Voltunk bölcsiben. Tegnap és ma, az elsö nap csak egy orat együtt, aztan ma pedig fél ora utan el kellett jönnöm, és még fél orat egyedül rahuzott Manocska. Tegnap este meg ma reggel mar mondtam neki hogy megyünk bölcsibe és én el fogok menni majd boltba veszek neki valami finomsagot, és utana sietek vissza hozza. Igy amikor eljött a lelépés ideje akkor mar nem kezdtem buzgon bucsuzkodni, meg nem is akartak az ovonénik hogy elköszönjek. Okés elhuztam. Nem vette észre. Aztan amikor észrevette, volt siras rivas, bar azt mondtak nem nagyon sirt csak inkabb hisztizett, nem tudom szerintem biztos sirt! Meg fel kellett venni és ringatni csak akkor nyugodott meg. Még jo hogy hagyta magat felvenni.

És nem engedett senkit az ovonéni közelébe jönni elkezdett rugdosni meg mindent csinalni ha valamelyik gyerek oda akart menni hozza. Amikor megérkeztem tökre le volt izzadva gondolom a sirastol, és a szimpi ovonéni ölében ült. Egyböl megnyugodott és mentünk is. HOztam neki kölesgolyot, meg egy télapo figurat, mert mi ugye mar szeptember ota télapo lazban égünk. 

Ugyhogy annyira nem lett szerintem rossz élmény mert nagyon hamar meg is nyugodott meg amikor mondtam hogy holnap is jövünk, akkor nem ellenkezett. na majd meglatjuk holnap mennyire rugkapal majd ha meglatja a bölcsiajtot. 
Mindenesetre engem nem viselt ez még meg, mertnem az volt hogy sirt mikor eljöttem. Holnap még negyed orat bent kell lennem és haromnegyedet pedig egyedül lesz Marci. Amugy ugy van papir szerint hogy holnap mar nem is kellene bent lennem, de az ovonénik igy lattak jonak. Ebböl gondolom hogy mégiscsak gaz lehetett :))

Na mindegy jol van és nem lett pszichésen sérült gyerek legalabbis egyelöre nem ugy néz kki. 

Pont most jöttünk be kintröl, nagyon jo dolgot tanult nem is merem leirni, mama még mult héten mondta hogy tócsáztak. Hat én ezt nem tudtam hogy mit is takar valojaban, és most megtudtam. Ez a tócsazas azt jelenti hogy Marci a tanya elötti földuton a bokaig érö vizben tapickol, de ugy hogy pici léptekkel csapkodja bele a labat hogy minél jobban felcsapja a vizet és minél többször. Elöször nem hittem el hogy anya ilyet tanitott neki, csak mert ez annyira tiltott dolog amugy, és kicsit abszurdnak tünt de olyan vicces volt ahogy csinalta hogy én is röhögtem, mint gondolom anya amikor ezt tanitotta neki. Végülis utana bejöttünk és atöltözött szaraz szerkoba, és kiharcoltam anyatol egy gumicsizmat is mert ilyen rossz nagymama! Ugyhogy egyaltalan nem jartunk rosszul :))

Lehet hogy erre mondjak hogy neveletlen gyerek?

Tökre nem tudom amugy hogy mennyire kell szabalyozni ezeket a dolgokat mert igy ugy érzem hagyom kibontakozni a benne levö felfedezés ösztönöket, kivancsisagot és megtapasztalja hogy ettöl vizes lesz a zoknija meg ilyenek, ugyanakkor minden szülö tiltja hogy pocsolyaba lépjen a gyereke! Szoval akkor most én nem vagyoyk a normalis szülö? Nem tudom csak hogy olyan jol érezte magat!
 

Szeret a földön feküdni. Mar anya is mondta hogy a multkor a sorder rakason feküdt és nézte a felhöket, egy füszallal jatszott de most is az ut közepén fekve olyan nyugodtsag szallja meg hogy csak nézem nézem hogy édesem mi jarhat a fejedben?

Andika baratnöm irta a kommentjében hogy irjam le mostmar azonnal hogy mit csinalunk mi a hidegben? Hat igaz ami igaz, hirtelen bazi hideg lett, és mi se vagyunk tele ötletekkel azt illetöleg hogy egy kétésféléves gyerekkel ilyenkor mégis mi az amit kezdeni lehet?

Persze ö egésznap tudna nézni a Spongyabobot, de ezt mi szülök totalisan ellenezzük ugyebar, mert nem egészséges. Egyébként az is igaz hogy ez a hideg csak nekünk szülöknek ennyire nyügös. Mert példaul Marci ha be van öltöztetve, (meg ha nem is), teljesen jol elvan a szemerkélö esöben a homokozoban feküdve és traktort tologatva. A sötét se zavarja, tegnap kb hétig voltunk kint a szanton és göröngyöket dobalt. Ilyen egyszerü dolgokat tudunk csak csinylni, csak itt nagyon sok lehetöség van felfedezni, felmaszott a magas szalmakazal balak tetejére, talalt jo porhanyos földet a goré oldalaba, tördeli a faágakat az akacosba, tologat, begyujt, kukoricat morzsol, hungarocellel jatszik törögeti, vagy hajtja a kacsakat. Lényeg hogy kint legyen. És amikor anyanak több a soknal akkor bejövünk és olvasunk mesét mert az most nagyon megy, és itt bent szaladgal összevissza. Na meg a Spongyabobot nézi.

És hogy mi volt pesten a jatszohazba? Hat az volt hogy két orat sikerült eltölteni 3200 Ftért, de minden fillért megért! Marci ugy belemelegedett a maszasba, mert ugye itt emeletekre lehet felmaszni aztan lecsuszni vagy visszamaszni, ilyesmi, és egyedül volt végig fent ebben a labirintusban, szaladt a nagy fiuk meg lanyok utan, néha mikor meglattam hgoy hol van, akkor éppen nagyon nevetett, vagy hintazott valahol és közbe énekelt vagy dumalt, mindig jart a szaja és mindig nagyon mosolygott! Ugy élvezte nem volt szivem végetvetni ennek a szuper jatéknak csak mar minden baratunk menni akart ebédelni és amugy Marci is éhes és szomjas volt mar.

Én is jol éreztem magam mert van egy nagyon meredek csuszda, és mindig félek lecsuszni rajta de mégis mindig lecsuszunk mert Marci mindig felmegy ra, és egyedül nem merem hogy menjen igy én is felmegyek és leküzdve a félelmemet együtt lecsuszunk ami mindig olyan jo hogy én is sikitok a végén. Csucsszuper ez az egész jatszohaz!!!!!

Pesten egyébként majdnem végig bent voltunk, mert csak egy kis udvar van ami tele viragokkal meg veteményessel és nagy kart tud ott Marci okozni, és nem is nagyon mentünk ki csak egyszer. Szoval tévézés volt meg könyv olvasas. Meg ott miden nap aludt délutan Marci.

Szoval Andikam semmi ujat nem tudok mondani amit a szürke hideg hétköznapokon be tudnank ujitani, max gyertek le hozzank és hatha Maja meg Erik is jol szorakozna itt a tanyan! Nem tudom. Lehet hogy csak Marcinak ilyen jo idötöltés :)

Nagyon vartam mar ezt a napot! De szerintem Mercsi is! A nagy Fondü vacsora napja, raaasul baratnökkel! Kicsit esös idö volt, de valahogy atevickéltem a varoson esernyövel, és megnyugodva tértem be Mercsiék finom meleg johangulatu lakasaba. Ilyenkor az ember mégjobban vagyik egy ilyen kis szigetre, oazisra ahol a béke és a meleg honol.
Egyébként is imadom a Mercsiék lakasat, teljesen atjarja ez a szeretetteljes hangulat! 

Csak harman voltunk mert Sidi elment Ritaékhoz hogy igy csajok lehessünk. Nem semmi! 

Varakozason felül jol fogyott a bor, és a többi vendég egészen késön keveredett hozzank, mert mire eljött a nyolc ora, addigra mar olyan témak voltak, és akkora röhögések, hogy szerintem a bejarati ajto elött lehetett hallani hogy itt nem szomjas mar a tarsasag. Rég voltunk mar igy harman, és föleg ilyen jo hangulatban.

Pipi is olyan édes volt ahogy modndta hogy milyen raébredése volt a minap! Persze ezt itt nem targyalhatom ki, csak ö nem szokott ilyeneket mondani, ilyen lelkizös dolgokat és most annyira édes volt ahogy nagy lendülettel és lelkesedéssel beszélt rola, hogy ö mire jött ra. Jaj nagyon szeretünk Pipikém!

Mercsit raébresztettem hogy harmincharom  éves, mondta hogy tök jo mert soha nem szokott erre gondolni egyik szülinapjan se hogy éppen akkor hanyadikat tölti be, és most olyan jo hogy ez igy leesett neki, hogy Krisztusi korba lépett! Mercsikém tanusithatom hogy a 33 év az egyik legjobb és legélvezetesebb év, remélem neked is az lesz! Én valahogy ugy érzem hogy ez veled is igy lesz! Föleg egy ilyen jo szülinapi buli utan!
Nusi hozta a megbeszélt narancsos trüffel tortat a Daubner cukraszdabol, isteni finom volt mindig nagyon jora emlékszem, de mégis mindig meglepödök hogy még annal is sokkal finomabb!

Annyira jol sikerült a buli, hogy csak hajnal 1 utan feküdtünk le, addigra megjött Sidibacsi s a haz ura, mindig olyan jo mikor ö is otthon van, és mi Mercsikémmel aludtunk egy agyba, végre tudtam hajnal fél hatnal tovabb aludni. Nagyon jol éreztem éreztük magunkat Mercsikém születésnapjan, masnap még jot dumaltunk meg reggeliztünk aztan mentem tovabb a nyirkos budapesti utcakon...

Koszönöm Mercsikém!

Mindenkitöl elnézést aki esetleg hianyolja 6 napi történéseinket, de pesten vagyunk és valahogy nem ugy jött ki a lépés hogy irjak.

Pedig azért itt is történnek dolgok, voltunk példaul egy csodalatos jatszohazas murin, söt még étteremben is csinaltuk a felfordulast és igérem reészletezni is fogom, ha megint a tanyan leszünk.

Ma megyünk vissza, szoval hamarosan minden a régi kerékvagasban. Maradjon a joidö!!!!

Jaj de jo lenne!

És jön jön a kolbaszfesztival!!!!

Annyira szeretem!

Tegnap megint egyedül voltunk itthon este. Anya biztos nem fog megsértödni ha elmondom, hogy szeretem ezeket az estéket is! Olyan mas igy, önalloak vagyunk felelösség van rajtunk hogy mindenki (állat) le legyen rendben fektetve és ne legyen éhes. Na meg a kapubecsukas meg ilyen esti teendök.

Sokaig voltunk kint, mar tök sötét volt, Marci délutan aludt vagy 4 orat, szoval nem volt almos, és nagyon nagyon jokedvében volt! Imadom mikor ilyen! Összegereblyéztük a szaraz leveleket, Marci nagy szakértelemmel pakolta bele a vödörbe a leveleket, és mikor megtelt, nagyon profin nyomkodta lejjebb, hogy még több férjen. Mostanaban olyan édes mert körbe körbe szaladgal, csak azért hogy ugy csinaljon mintha elesne, és ilyenkor mondja hogy Ó! és meglepödve az arcahoz kap, mindkét kezével a két kis orcajara mintha nagyon megijedne ettöl hogy ö most elesett.
A napokban elkezdett kicsit olyan szerepjatékokat jatszani persze enyhe kivitelben, de ugy latom mintha most a fejlödös idöszaka jönne. Bar biztos hogy rajatszik az is hogy annyira nagy fiunak latom ezzel az uj hajaval mert hétvégén levagtuk, és teljesen mas igy.

Tegnap mikor zartuk be a kaput akkor is, meg este bent az agyban ahogy hülyéskedett, néztem hogy mar kész kisgyerek ez a Marci. Olyan nagy fiu! 

Na és a tarloégetés. Hat észrevettem mar olyan 6 körül, és akkor csinaltam ezeket a fotokat, mert mar akkor is nagyon jol nézett ki, de este...!
Kimentünk Marcival mar tök sötét volt és jol égett ilyen szigetekben a tarlo, olyan volt mint valami ritualé, vagy nem is tudom de annyira tetszett nagyon nagy hatassal volt ram! 
Meg Marcira is mert mindegyikhez oda akart menni hiaba mondtam hogy az a tüz is ugyanilyen, és nem volt szandékomban végigcaplatni az egész földön, föleg hogy közbe füstölt az a rész is ahol nem is égett! Orditas volt csak ugy tudtam elhozni de nagyon jol éreztük magunkat!

Ezt a levelet csak ugy szeretném megosztani,  mert annyira aranyos és szerintem gyönyörüen is van leirva. Mennyi szeretet....

Feladó: Margó

Tárgy: Szószátyárkodni...
Dátum: 2009. október 4. 6:19
 

... akarok kicsit veletek csajókák!
Mivel amúgy semmi rendkívüli nem történt,csak élünk itt a tanyán,azért mindig van vmi mulattató esemény,amiről Mergit blogja be is számol többnyire. :)
A tegnap estét viszont aranyos-édes kettesben töltöttük Marcival,szülők zülleni mentek,mi meg nagy fürcsi-pancsiba mentünk át és az igaz,h Marci du. is aludt egy óriásit,de aztán bejárta velünk tolnát-baranyát,a kukoricamezőt,amit frissibe épp learattak,utána még sokat kellett hemperegni a jó kis szemes kukoricában,utána etetés,minden,meseolvasás apával,meg Almára dervis-körforgás,szóval nem kellett ringatni már megint a kiccsávót. Fürdés,pizsama,tej az üvegbe,villany le,ezt mindig ő csinálja már,cumisüveg kiürül,Marci megfordul,a szeme lecsukódik.
Azóta is alszik mint a tej,azok a költözködés körüli rossz alvások,hála Istennek már a múlté. Pedig már a hold is nagyon teleget és úgy gilágít.h függönyök,zsalugáterek behúzva nagyon!
Ja,és ugye a saját szobájában,kiságyában teszi mindezt természetesen!
Az aratás még Mergitnek is nagy élmény volt,nem látott ilyet még,ott izgult a tábla végén!
A kukorica bizony jóval kevesebb a tavalyinál,még jó,h annyit böngészgettünk össze a környék tábláiról,vagy 30 zsákkal!
Ma viszont jön a másik szajaktor és lebálázza az egész táblát,lesz jó kis tüzelő,kemencébe,kazánba. Gyuri lesz az elkövető és nem biztos,h nem Margit lesz az egyik traktoros,mert ehhez ketten kellenek. Mondta,h imádná! Akkó má tényleg itt marad örökre :o)))
Az ifjak előkerülnek a délelőtt folyamán,aztán kirándulni indulnak a kígyósi kastélyhoz,nagyon szép ilyenkor,jó lesz nekik.
A szobák marha jók lettek,még nem kiabáljuk el, (van még pár zsák cucc) de elférünk! (jé,hova lett a kávém,már ennyit szátyárkodtam) Na és mit látok,vaaaalaki tántorogva.mosolyogva megjelenik az ajtóban,ez Marci úgyhogy sziasztok,mennem kell,reggeli tejcsi utópihi. :o)) Szép napot Drágáim!

Iiiimmaaaaadoooom!

Illik mar kicsit beszamolni mivel is töltjük a napjainkat! Azota is sok kalandban van részünk, egyfolytaba kint boklaszunk a levegön, és ennek nagyon örülök! Mar reggel 7kor (mert Marci viszont eléggé koran kel) beöltözve etetünk kint.
Ma példaul anya elment boltba motorral, mi meg elé mentünk hogy lehessen jot motorozni hazafele! Marci teljesen rutinos mozdulattal felpattant, elkapta a körmanyt és mar sepertek is el, porzott utanuk az ut!

Aztan van mégegy érdekesség, mert tegnap Gyuri lebalazta a maradék kukoricacsuhét, és egy hatalmas szekérrel beallt ide az udvarba. Odasüssetek:

Marci is felmaszott ra velem együtt! Nagyon érdekes élmény volt! Aztan mentünk begyujtani! Marcit csak ezzel lehetett eltantoritani a szekértöl, pedig mar esett kicsit az esö de mit neki esö? Méginkabb élvezi a kintlétet. Nem is mentünk be, végülis el is allt. Olyan kellemes meleget csinaltunk odabent, plusz a finom menta illata mert én meg tisztitokurazok és csalant kevertem mentaval ilyen teat iszok, hat el tudjatok képzelni mennyire kellemes! Isteni!

Egyébként csak most volt kisit borusabb az idö, eddig csodalatos napsütés volt minden nap, és ezt ki is hasznaltuk. Marci imad kint lenni a kukoricaföldön, és van is mit csinalni. Aratas utan a kombajn el szokott hagyni kukoricacsöveket, és erre van egy uj mezögazdasagi kifejezés ami kiderült hogy csak nekem uj mert amugy mar bejaratott, hogy
BÖNGÉSZNI  kell a kukoricat. De ez még hagyján, mert amikor kész van, akkor lehet mondani: leböngésztük! Azért tanulok értitek ugye?
És ha mar elfogyott a kukorica akkor a csutkat is böngésszük, mert az meg jo tüzelö télre.

Klasszul elvoltunk kint a mezön!

De nem csak ilyen snassz programokat szervezünk, voltunk példaul apaval a szabadkigyosi kastélyban!

Furcsa hogy ilyen közel hozzank van egy ilyen turisztikai latvanyossag, gyönyörü kerttel és szinte soha nem voltunk még ott kirandulni. Jo lattam mar, de nem ugy! Értitek!
Végigjartuk a kertet is a kastélyt is megcsodaltuk, meg a szökökuton tök jo dombormüvek voltak példaul ez is:

Na igen kicsit félelmetes, de sztem jol néz ki!
Ugy el is faradt Marci, hgoy hazafele el is aludt.
Mi meg jol készülödtünk a szalonnasütéshez.

Hat igen ugy voltunk vele, hogy kell egyet Kazéval is, meg majd egyet Pipivel is, aztan még Mercsivel is "utolso szalonnasütést" csinalni.

Ugyhogy élvezkedtünk egyet az izek kavalkadjan, birom mert Kazé minden alkalommal ugyanazt mondja el hogy aki nem kostolta még a szalonnasütés gyümölseit az nem is tudja mi az igazan jo, hogy a zsir mekkora izfokozo, a kolbasztol füszeres lesz minden, a hagyma meg kicsit édeskés lesz ha megsül, és persze racsöpög a kolbaszzsir, aztan ott a lökösi kenyér ami meg fokhagymas piritott. És az egészet paradicsommal kell enni, az meg lagyitja az egészet. Tényleg isteni! Én is imadom ezt a kavalkadjak az izeknek!

És képzeljétek a tanulas tervem is (mondjuk nem kiabalom el mert ma talalkozok a suli képviselöjével, de) ugy néz ki kezd megvalosulni latszani. Minden tanfolyam baromi draga, és most talaltam egy olyat ami viszonylag olcso, és csak 10 honap. Hihetetlen, de az elsö lehetöség akinek irtam e mailt. Tök szerencsés vagyok megint! Ugyhogy be fogok iratkozni ugy néz ki. Idöben se sok elfoglaltsag, csak majd a gyakorlatot kell gyorsan lerendezni és ügyesen szerepelni.

Na szoval ez is megvan!!!! Annyira örülök neki!

Itt vannak kalandok azért! Reggel Marci kinézett az ablakon mert zugott a traktor (amit most szajaktornak hiv, de nem azért mert nem tudja kimondani, csak igy most jobban tetszik neki) Na szoval dobta is le magarol a pizsit, és mar szaladt ki reggel hétkor a szantoföldre traktort nézni. Én is mentem vele, kicsit azért félt mert ez egy nagyon nagy szajaktor volt! 
Mar vartam hogy megalljon és hivjon egy karikara, itt elég baratsagos traktorvezetök vannak, igy is lett. Mentünk egy kört. Anya pont elszaladt tejért amikor ez történt, és a vicces az volt, hogy mikor megérkezett nem is voltunk otthon, ott keresett a kertbe meg a tonal, mikor szöget ütött a fejébe hogy biztos traktorozunk (naná ismeri mar a lanyat) kijött a tanya elé mi meg pont akkor faroltunk be a traktorral nagy integetések közepette.

Csúcs élmény volt, mindig csak nevetek magunkon mennyi kalandunk van itt a tanyan!

A krémbrülé meg a nyokki csak ugy jol hangzott a cimben, és ma ez volt az ebéd, latjatok milyen ügyes vagyok? Spenotos gnocchi, meg Creme Brulée, amit ma csinaltam életembe elöször. Na jo Marci is segitett biztos ezért lett ennyire fincsi!
 

Olyan meleg van még mindig, hogy Marci egész héten sokat volt meztelenül, reggel azért még hüvös, de 11 utan mar lehet napozni. Tegnap csordogalo vizre lettem figyelmes pakolas közben, Marci gyönyörüen slagozta le a viragokat. Persze mar ö maga is tottal vizes volt deréktol lefele, szerencsére olyan ügyesen megoldja mindig a dolgokat hogy épphogy ki nem teregeti a ruhait.
És folytatjuk a bilizés tanulast, bar itthon sokszor a fübe pisil. És tegnap volt egy olyan hogy magatol felmaszott a felnött vécére, belepisilt! Szerintem ez annyira ügyes!

Amugy sokat dumal, de most tökre nem értjük. Mindig beleszövi a beszédébe azt hogy Szagalagalaga. Par szot kiveszek a dumajabol, de föként semmit. Nem baj! Majd lesz mashogy is! Amugy igy is nagyon vicces ahogy beszél! Anyaval nagyon sokat szorakozunk rajta! Persze nem nevetjük ki csak inkabb egymasra nézünk és mondjuk hogy Milyen aranyos!

Ma egyedül vagyunk mert anya estig dolgozik bent aludt a Jokain, de igy is nagyon szeretek lenni! Igy én etetem meg este a baromfikat, tökre csipem mar öket és olyan nyugodt ez az este! Marci szerencsére hamar elaludt, este lesz egy vicces film.

Kellemes nap volt!

 

Ma is érdekesen indult a nap. Marci jo szokasahoz hiven, kint inditott a tegnap frissibe felszantott kukoricaföldön. Eljött a reggeli ideje, szoltam anyanak hozza mar be, könyörögje be valahogy. Mondja hogy épp talalt egy jo kis vakondturast, azzal majd becsalogatja. Hallom par perc mulva be is jött, majd mégis egyedül jön be anya a konyhaba. Mondom mivan?
Be is jött a gyerek, kicsit megbabrálta a vakondturast, és mar forditott is hatat, szaladva ment kifele az otthagyott göröngyökhöz, féluton még visszanézett de aztan megint csak szedte a labat kifele. Nagy röhögések közepette mesélte ezt anya, igy csak egy valasztasunk maradt mindkettönk szerint, hogy ki kell vinni a bundaskenyeret, teat a szantoföldre és ott reggelizünk.
Igy is lett!

Lezajlott.

Hu de jo hogy tulvagyunk rajta, szombaton végig pakolas volt, és egyaltalan nem lattam a végét, Marci annyira jo gyerek volt hogy egész nap elfoglalta magat, nem hiszem el hogy ennyire jo lehet valaki! Kint gyomlalt egész nap vagy nekünk segitett, meg a Spongyabob karacsonyi epizodjat nézte, ezt nem tudja megunni, most nincs Bob mester, nincs Thomas (na jo egy kicsi) most Spongyabob karacsony van. És nagyon nevet rajta! Megvannak ebben is a részek amiken nevet.

Ez a gyomlalas, illetve földdel jatszadozas a masik amit imad, de most kicsit irok a költözésröl.
Szombat este még mindig ugy feküdtünk le hogy én el nem tudtam képzelni hogy masnap mindent elhordunk onnan. A földön aludtunk és ugy nyomta ki a fal azt a penészes por szagot hogy alig birtunk aludni. Legalabb még az utolso éjszakankon meggyözödtünk rola hogy innen el kell költözni tényleg. Borzaszto penészes volt!
Masnap reggel Mercsiék jo koran mar ott voltak, és elkezdtük kihordani a cuccokat az udvarra. Elöször a kispesti fuvar ment addig mi Mercsivel takaritottunk és egyre jobban alakult a rend. Aztan a csabai csomag allt össze. Bepakoltak a sracok, én alig pakoltam valamit (elég volt mindent bedobozolni amugy) és elindultak a tanyara. Mi még Mercsiékkel elszivtunk egy cigit elbucsuztunk a lakastol, de igazabol én mar vartam is hogy induljunk egyaltalan nem volt egy könnyes bucsu vagy ilyenek, ahhoz képest hogy 6 évet laktam ott valahogy nem volt nehéz eljönni! Ez normalis? Na jo csak viccelek, örülök is hogy nem érzékenyültem el nagyon, Mercsi kérdezte is amikor beszalltam a kocsiba hogy fogok sirni? De mondtam hogy biztos hogy nem.

Beszalltam a kocsiba, beinditottam a motort és "Viszlat Krokodil!" ahogy Mercsi mondta. Uj életünk kezdetén egy szuperjo szam ment a radioban, nagyon felszabadult, utazos szam, nem ismerem de jo kezdet volt. Marci nevetett, nem tudom min, jokedve volt nagyon. Megalltunk tankolni ott is a csaj olyan segitökész volt, meg amugy a költöztetös soför srac is jofej volt, minden a kezünkre jatszott ma! Meg ugy azota amiota elterveztük hogy költözünk azota a szerencse gyermekei vagyunk innen is érzem hogy ez jo döntés volt!

Itthon anya meg Kazé mar nagyon vartak, mert ök mar lassan indultak vissza pestre, csak olyan ügyes volt mert itt még összerakta az agyat. Meg kajaltak.
Mondta Kazé hogy talan jön hétvégén, én meg a nyakaba ugrottam. Nagyon türelmes volt végig a költözés alatt, meg olyan jol megszervezett mindent, nem is ismertem még erröl az oldalarol! Jaj nagyon birom!
Szoval talan mar most hétvégén együtt leszünk!

Mondjuk addig van még mit csinalni!

Tegnap érkezés utan csak annyi volt hogy elhelyeztük és bevetettük mindenkinek az ágyát, illetve kétszer ittunk a megérkezésünkre, szoval ennyi elég is volt erre a napra. Anya nagyon édes volt még poharköszöntöt is mondott nekem hogy Isten hozott minket és érezzük jol magunkat meg ilyenek, de nagyon frappansat mondott! 
Igazi jo érzés volt ez az egész megérkezés meg végre tudtam enni is két nap utan, nem volt mar olyan gyomoridegem, Marci is fel volt ugy pörögve hogy nem igaz! 

Ma meg pakolgatok ki de nem gözerövel csak ugy komotosan. Kipakolni amugyis hosszadalmasabb mint be. És meg is akarom gondolni hogy egyaltalan miket veszek elö.

Na mindegy jol vagyunk learattak a kukoricat olyan furcsa nincs mar ott csak egy nagy mezö! De nagyon jol néz ki igy is!

Ugye?

Mar biztos nagyon varja mindenki a költözéses beszamolot, de én mégis a mai nap érdekességével kezdem.

Képzeljétek éppen Marcival jégkrémeztünk kint, ö az egyik napozoagyon én a masikon, amikor a periférias latoszögembe belekerült egy kis mozgo valami. Nézem hogy miaz egy kiskacsa? Vagy a kismacska? Mert kb akkora volt, de nem! Egyik sem!
Mert egy süni volt!
Tök nyugisan végigment az udvaron, utközben talalt valami ragcsalnivalot, akkor sikerült ezt a jo kis képet is csinalni rola. Marcival ott gugoltunk mellette, rank se hederitett, kajalt aztan elment a vizhez, és vagy öt percig lefetyelt jo szomjas lehetett attol az egy almamagtol amit bezabalt!
Na ez volt az itteni elsö napunk délelöttjén!

Igen ez az ami nekem nincs.

Alvas most ugy van nalunk, hogy cumisüvegböl megissza a tejet, aztan fészkelödünk kicsit és jo esetben hozzambujva elalszik.De mivel Marcika nagyon szeret bujni, meg a hajammal jatszani, meg nyulkalni a cicihez, mindennel jatszik, igy mindig elfelejti hogy neki most az a feladata hogy elaludjon. És ilyenkor jön az atyai szigor.

Kazé odahajol hozza jo közelre és mondja neki hogy: "Na jolvan Marci akkor megyünk az agyba!"

Na és ekkor Marci mit csinal? Ugy tesz mintha aludna! Becsukja a szemét, de ez egy kisgyereknek nem nagyon megy, inkabb olyan mintha összeszoritana a szemét, és ugy marad mozdulatlanul mint a béka.
Nagyon édes! Persze aztan ezt is megunja, vagy néha nem , és aztan megy az agyba ahol aztan elalszik rendesen szerencsére. Azért sok becsület van benne mert siman ki tud maszni az agybol de nem jön ki, kicsit sir, de nem sokat aztan szpatty!

Miröl is irhatnék most masrol mint arrol hogy mar egy hete dobozolunk?

Nagy költözésbe vagyunk, és most ez tényleg komoly, felmondtuk az albérletet, és ugrunk egyet, vidékre költözünk. Jo mi? Igazabol csak addig amig Marcika oviba nem kezd majd jarni.

Ugy érzem itt ennek az ideje. Mar megfogalmazodott bennem, de pont tegnap mondtam ki elöször, hogy ha tovabb itt kellene maradnom Marcival, akkor mar sok lenne igy gyesen, hogy mindig ugyanazokat a programokat csinaljuk, jatszotér, sétak, millenaris, alma koncert, mammut, szökökut, metrozas...stb. Na persze siman lehet hogy én csinalom rosszul, de nem is ez a lényeg, mert mostmar nem ezeket fogjiuk csinalni!
Ahogy anyanak meséltem ezt, tatott szajjal hallgatta, és mondja, : most hogy mondom, eszébejutotthogy mikor én ennyi idös voltam, ö mar alig varta hogy Mercsi megszülessen, mert ugyanez a haszontalansag érzése volt neki is igy 2.5 év utan. VAgy kicsit hamarabb. Csak mivel Mercsi pont akkor megszületett, igy uj kihivasok voltak, kicsit nehezitettebb palyan ment tovabb, ugylatszik ilyen az ember hogy ilyenkor mar nem elég ez, két év alatt beletanul és tovabb kell lépni mert mar nem kihivas, mar nem érezzük hasznosnak magunkat.

Na meg persze föleg az a bajom, hogy ugy érzem Marcikanak is szüksége van valtozasra. Mert egyre többet szeretne kint lenni, kint boklaszni, és biztosra veszem hogy a tarsasag is csak jot fog tenni neki.
Ugyanis nagyon nagy örömmel jelenthetem hogy van egy bölcsöde, aminek a jatszhazaba mehet Manocska, és rendszeresen fogom oda hordani. És végre tarsasagban lesz! Jo nem volt baj eddig hog ynem ment, én se mentem ennyi idösen, de mostmar kell valtozas és ez pozitiv lesz mindenképp! Neki is nekem is. Mert én meg nagy joga babérokra török, meg futni fogok, fogyozni, tisztitokurazni most csinalom az öszit, szoval ki leszünk cserélve!

Ezek miatt nagyon boldog vagyok.

Egyébként érdekes ez a költözés. Azon kivül hogy egész héten kicsit melankolikus a hangulatom, még nem viselt meg. Egyszer sirtam, talan tegnapelött, mikor Manocskanak a szobajabol pakoltam és inkabb emlékek miatt morzsoltam a könnyeimet, mert pakoltam a gyogyszeres dobozat amiben azoka a régi köldökhintöpor, meg a borax glicerin volt amit a tejkiütéseire kellett rakni, meg régi popsikrém...ilyenek, és egyébként is most a pelenkazoasztalra annyira ra van minden dobalva, Kazé dolgai, meg zoknis doboz, egy falilampa, és visszaemlékeztem arra amikor itt katonas rendben volt minden, középen szivacs, bal oldalt popsitörlö, jobb oldalt krémek, és mindig ide jöttem tisztabatenni meg itt vizsgalta meg a doki bacsi és olyan kicsi volt!

És ez a szoba meg akkor olyan uj volt szép volt megcsinaltuk szépre na mindegy, szoval inkabb ezért a nosztalgikus emlék miatt sirtam. Föleg hogy közben ki be maszkalt az agyabol és bent meg ugralt örült valaminek nagyon, és ranéztem Nils Holgersonos elaztatott szemekkel, na akkor mégjobban elbögtem magam. Hogy Jaaaj de nagy mar ez az én kis fijam!

Nem talaltam olyan jo ablaküvegkönnyes képet Nilsröl! Csak vidam vagy csodalkozos van, de ugye mindenki emlékszik ra?

No aztan tegnap jött az elsö költöztetö osztag, anya és Jozsi utanfutoval. Nagyon jol mentek a dolgok, mert a kaja istenien sikerült mindenkinek jo kedve volt (mert a szilvapalinka is jol sikerült...) szoval gyorsan feldobaltunk egy csomo cuccot szinte az összes dolgomat ami létezik erre az utanfutora, és ez volt a masodik meghatodas amikor Jozsi kiallt az udvarbol ezekkel a holmikkal megrakva mindenféle zsakokkal dobozokkal viragokkal kovacsoltvas viragtartokkal...hat azért ez nem volt semmi! 

Mercsikém érzékenyült el még nagyon, valahogy olyan béna vagyok mert eddig én bele se nagyon gondoltam vagyis belegondoltam hogy nekik ez milyen lehet hogy én elköltözöm a varosbol, de mivel eddig nem nagyon volt szo az ö hozzaallasukrol, igy nekem valahogy nem is esett le hogy ez mennyire érintheti öket rosszul, vagy fajon!

És Mercsinél most eltört a mécses! Olyan édes volt, most is tök szeretetkitörésem van ahogy erre visszagondolok, biztos egész életemben emlékezni fogok erre, ült ült ebédnél, és egyszer lattam hogy itt siras lesz, de varatlanul ért, és kicsit meg is lepödtem, és akkor eltört a mécses, és kiderült hogy ö mar beszélt erröl anyaval is meg baratnökkel is, csak nekem nem akarta mondani nehogy megnehezitse a dolgomat! Istenem Mercsikém !

Biztos szemétség ilyet mondani de örült jol esett! Dragak vagytok!

És csak okos szervezés kérdése de itt leszek Nektek mindig minden eseményen ezutan is hidd el! Meg hat anya titokban azt reméli hogy talan igy többször lejöttök ti is csabara! ;)

Meglatjuk hogy lesz, de én nagyon jot josolok! 

Tegnap ahogy hazajöttünk csabarol, mar indultunk is Bélaékhoz (ö az apa baratja, négy lanya van) biatorbagyra, meg voltunk hivva hozzajuk.

Na mar irtam az elözö bejegyzésben hogy Marci nagyon otthon érezte magat sopronyon is, de ugylatszik folytatatodik ez a szériaja, mert ma amikor megérkeztünk mar ö ment nyitni a kaput! Pedig soha itt még nem jartunk.
Bement, elindult elöre, megkereste a haziakat...szoval megint feltlalta magat!

Anya ennek nagyon örül!

És az este tovabbi részében is nagyon kedves volt!
Elöször talalt egy jo kis talicskat és abba dobalta be a göringyeket, mint a tanyan a tarlon, teljesen puposra rakta aztan kiboritotta és kezdte elölröl. Egyszer rajött hogy tul melege van és ledobta magarol még a maradék gatyat is ami rajta volt, szoval mar meztelenül kubikolt. Kérdeztem a hazigazdat hogy ez tarsadalmilag elitélhetö e, de azt mondta nem gond, nem kell felöltöztetnem a kismanot :)

Na aztan egyre felbatorodott és a hazigazda 6 éves Zsofi lanyaval összemelegedett, ment utana mindenhova, és ahogy Zsofi anyukaja mondta, mindent megismételt amit Zsofi mondott. Bementek jatszani a szobaba legoztak, meg egy nagyon jo vonatos jaték is volt, egyszerüen tündériek voltak ahogy kintröl néztem öket, a földön jatszottak, elfeküdve, tologatnak, pakolnak, Zsofi mesét olvasott lapozgattak a könyveket, elvoltak. Egyszer hallottuk hogy tüzijaték van, Zsofi felszaladt az emeletre, Marci is kilötte magat nagy vigyorral, a lépcsöforduloban kaptam el, ugy ment utana! 
Élvezte az estét nagyon!

És! Végig nem volt rajta pelus csak gatyi, és nem pisilt be, harombol kétszer mikor kimentünk az udvarra pisilni, akkor kétszer pisilt, szoval azért kellett neki, csak nem pisilt be! Jaj de jaj de jo!

Mielött indultunk, atöltöztettem a mikulasos pizsamajaba mert gondoltam hogy el fog aludni, és igy is lett, a karomban vittem be az agyba fel se kelt ugyhogy mar biztos nagyon szomjas lehet de még mindig alszik.
Hat igen mondjuk ennyi elönye van, hogy nem kell kakaskukorékolasra és föleg a gyöngyösök rikoltozasara felkelni reggel 6kor. De azt is meg lehet szeretni nem azért mondom :))

Na ma végre elmentünk Sopronyra! De annyira jo volt! Olyan fél 6 fele mentünk amikor ment le a nap ugy értünk a temetöbe hogy csodalatos naplemente volt. Itt Sopronyon ugy van a temetö hogy teljesen kint a falu szélén és még egy kicsit tavol is a falutol, egy csodalatos siksagon, mezön szanton, nem is tudom hogy mondjam. Majd a képek mutatjak. Olyan tagas érzése van az embernek ott kint, nincs tul sok sir, mind szépen apolt.
Altalaban a temetök lehangoloak szoktak lenni, meg ez a téma, de mi mar odafele is nagyon jo kedvüek voltunk, Quimbyt meg Kispalt hallgattunk Marcival és anyaval, kérdeztem hogy berakjak valami gyaszosabb szamot? Mert mind a ketten hangosan énekeltünk meg csapoltunk.
De leintett, mondta hogy Tatika csak örülne hogy ilyen vidamak vagyunk.

Igy is lett, odaértünk, Marci is teljesen jo formaban volt, meg mi is. Ö is vitt egy kicsi viragot, mama megmutatta neki hogy hova kell rakni a kis viragjat a sirra. Itt a képen anagy csokrot anya vitte a kicsit meg Marci. 
 
Aztan elmentek vizért, Marci a pumpakutat nyomta mamaval, nagyon ügyesen hoztak vizet és elrendeztük a viragokat.
Aztan hogy ez megvolt, csak ugy elvoltunk. Mindenki csinalta amit szeretett volna, Marci itt ott felbukkant a sirok között, anyanak is nagyon jo hangulata volt, mondta hogy mindig nézi a buzamezöt hogy hatha ott van Tatika mert Mercsi a temetésen "ott latta" és akkor mind a ketten elmerültünk a buzamezöben, nagy réveteg pillantasokkal, és kihagyhatatlan volt hogy ne szoljak egyet hogy:
"Ott van!"

Persze röhögtünk, mondta anya hogy ez nagyon Tatikás poén volt!

Aztan lefeküdtem a sirra, és talan ez a Mama sirja volt, és ugy eszembejutott az az érzés amikor egyxütt feküdtünk a tanyan az agyban, altatott vagy nem tudom, de olyan jo volt ott naluk! Marci is odafeküdt mellém, itt sikerült egy nagyon jo közös képünk:

Ugye jo?

Aztan mondtam hogy imadkozzunk mar egyet hangosan hogy Marci tudja mi az az imadkozas, és elmondunk egy üdvözlégyet. Mama és Tata biztos nagyon nagyon örültek neki!

Még volt egy olyan is, ezek utan hogy Marci odament ehhez a felirathoz ahova a két név ki van irva, és annyira olyan mozdulatot tett mintha meg akarna puszilni, de végül nem puszilta meg hanem megpaskolta kicsit. Adott egy ötöst!
Na ugye nem baj hogy ilyen siros képeket raktam fel de azért is irtam hogy ilyen jo hangulatunk volt mert nem feltétlenül kell depisnek lenni a temetöbe, inkabb jokedvvel emlékezzünk rajuk mert annyira szeretjük szerettük öket! 
Igaz nem ugrottunk, és azt kellett volna, de itt latszik hogy a temetö milyen jo környezetben van.

Aztan elmentünk anya testvéréhez Juci nénihez, ahol mi gyerekkorunkban ilyen rengeteg nyarat töltöttünk, mindig együtt logtunk mert Ágóval egyidösek voltunk és egymasnal nyaraltunk. Valamit Marci is sejthetett ebböl, mert egyböl ugy elvegyült az ottani gyerekkel, pont Ágónak ott volt a két fia, meg egy traktor, és Marci azonnal feloldodott.

Olyan vidaman fogadtak minket, ment a cefrekészités, magvaltak ki az almat, azért volt ott Jani is, Agi is, de ahogy eljöttünk Évi is ment bringaval vele is talalkoztunk. Tök jo lehet Juci néninek hogy folyamatosan mennek a gyerekei, unokai, ö meg nyugdijas és föz rajuk, mindenki imadja öt gondolom annyira aranyos nagymama!!!
Képzeljétek pont "rezanca" volt, ami hazi tésztat jelent, kérdezte hogy kérünk e? Mi egész nap azért nem ettünk mert este szalonnasütés, de gondoltam hogy ezt nem hagyhatom ki, a Jucinéni rezancajat meg kell kostoljam. Na és olyan is volt. ISTENI FINOM!

Megittunk egy kavét, Marci produkalta magat, mindenki dicsérte hogy milyen igazi ficko, én meg csodaltam hogy nem is velem volt, mi bementünk a konyhaba elöször ö is bejött de aztan kiment a skacokhoz, meg Janihoz, egyébként Jani is annyira szereti Marcit valahogy ugy érzem nagyon birja! 
Meg nagyon jol beszél vele! Ért a gyerekek nyelvén az biztos! 

Csinaltunk egy csoportképet:

Szoval isteni jol éreztük ott magunkat. De indulni kellett hazafele mert Jozsi vart mar a szalonnasütéssel. Na jo kis  tüzet rakott, anya gyorsan összeszabdalta a hozzavalokat, én meg kiporcioztam a barackpajeszt, oszt mentünk pörditeni a szalonnat a fasza tüzbe.
Marci egyszerüen hihhetetlen hogy mennyire elvolt, mar tök sötét volt, és ö meg csak asta a lyukat, meg szorta a földet ami most az egyik kedvenc elfoglaltsaga. Mar nagyon faradt lehetett de még hagyta hogy megkajaljak, annyira csodalatos ez a kis ficko!

Gyorsan pizsibe bujtunk jött a tej, de aztan még anyaék is behurcolkodtak, akkora dorbézolas volt hogy Jozsi még kiugrasztott az agybol hogy igyak mar meg egy deci bort! Marci odabujt anyahoz, az meg szeretetrohamot kapott, hogy Marci igy bujik, és hogy mennyire fog neki hianyozni Manocska meg én is. Nagyon cukik voltak mind a harman!

Csaladias kis öszi nevetös este volt!

Szétröhögtük az agyunkat :)))

Gyerekek az a baj hogy rengeteget kell dolgozni.
Itt lathatjatok hogy anyanak is log a bele a sok munkatol. (magyaran szolva)

Na jo anya szerint ez egy ritka pillanat, hogy Ö aztan nem napozott szinte egész nyaron, és különbenis csak kiprobalta a Mercsitöl kapott uj napozoagyat.

Hat...rendben.

De még egy probléma van, hogy nagyon vadak az allatok.
Igen ez eléggé zavaro, föleg hogy kisgyerek van, és hat nem mindig jo ilyenkor a vad macska aki a maga vad ösvényein szaladgal, azért sikerült ezt is lekapnom egy éjjeli kameraval.

Mégegy éjjel latos kameras kép, mert a libakat se lehet egyaltalan lencsevégre kapni, mert olyan félösek hogy azonnal elszaladnanak ahogy tiz méterre megyek tölük.

Marci azért meg lett dolgoztatva, és olyan klassz idö van még mindig, hogy este 7kor még meztelen volt, és fél nyolckor lett feladva ra egy kis atléta.
Olyan kitartoan morzsolt, annyira szorgalmas gyerek, egyébként mar masban is bizonyitotta a kitartasat, nagyon tud koncentralni és tényleg olyan szorgalmasan csinalja azt amit csinal!
Most az egyik kedvenc helye a szomszéd tanya elött lévö learatott tarlo.

Oda jar ki mert hatalmas göröngyök vannak a szanton, ezeket összevadassza, egy helyre hordja, és mar tök nagy vár van épitve belöle. Majd ezt is le kell fotoznom.

Tegnap történt még egy dolog, ami szerintem nagyon fontos, és tök boldog voltam hogy ez végre megtörtént!

Este kimentünk a kishazba, és fel kellett kapcsolni a villanyt mar ugy besötétedett, és..

Marci kimondta eddigi élete leghosszabb mondatat.

"JAJ DE SÖTÉT VAN!"

Edes draga eddig ez a csucs! Lehet hogy most valaki röhög, de nekem ez a legédesebb mondat volt a kis Marci hangon! Istenem de jo volt! Marci beszélt!!!!

És! Ne felejtsük el leirni a naploban azt sem, hogy Marci mar tud ugrani két labon. Ez is egy hatalmas lépés illetve ugras neki az életében, végre tud ugrani éljen éljen és ugy ugral is olyan sokszor, mindig örömében és mivel sokszor boldog, igy sokat ugral erösödik a vadlija! Aza gyönyörü!

Mama nagyon okosan és következetesen mutatta Marcinak hogy kell belocsolni a rozsalugast.
Olyannyira sikerült jol a locsolas, hogy megismétlödött az anya bepisilése mivel mar megint Marcit locsolta, Jozsi szolt hogy nézzem mar anyam mit csinal, és fullra ment Marcira a viz, persze ruhastul voltak.
Na dezsavüm volt, mert egyszer mar megcsinalta ugyanezt, fogtam odamentem, és anyat ugyanigy telibe lelocsoltam szegény nem is védekezett. Csak nevetett nevetett, tudta mi var ra.

Hat igy élünk mi itt a tanyan :))

Nagyon birom ezeket a tanyasi reggeleket is, mama kavézik, Marci meg tejezik és koccintanak.

Nagy összhangban ébredezünk, és ez most tényleg komoly.

Ma megyünk Tatika sirjahoz, csak kelne mar fel ez a büdös kölök!

Mercsiék meg ma jönnek haza Parizsbol.

Eddig nem is irtam naplot mert mindig csak az övét vartuk, naszuton vannak és onnan irt blogot! Tök jo!
Mercsikém Sidi! Isten hozott ujra ferihegyen, ezekben a percekben szalltok le.

Olyan szép nyar végi esték vannak, tök piros az ég alja. Marci mar harmadik napja nem aludt el napközben, igy este hétkor mar altatas van. És fél nyolcra alszik is. Igy jo hosszu az én estém. Igat hogy többnyire én is elaludtam fél kilenckor hehehehe!

Egyszer dumaltuk Kazéval hogy milyen érzéseket imadunk, és pont gondoltam hogy azt is közéjük sorolom amikor esténként Marcival megfürödve tiszta pizsamaban ledölünk, jön a tej, besötétitve, és Marci ugy bujik hozzam, mint a puzzle a parjahoz, annyira kiegésziti a vonalaimat tökre összegömbölyödünk egymassal, egy yin yangot alkotunk. Nagyon szeretem ezt a meghitt érzést, Marci is ugy tud ölelni, kicsi babám ugy szeretlek!

Voltunk ma fogorvosnal, nem is tudom irtam e a nagy balesetet hogy futas közben elesett és letört egy jo darab a fogabol. Szerencsére a fog nem mozog, csak mostmar teljesen mas lett a mosolya, kópés!
Nagyon megijedtem, hogy mi lesz, hogy fog igy beszélni tanulni selypiteni fog, meg éles is az a fog, de a fogorvos megnyugtatott hogy ez semmi. Meg fogja szokni, és le is fog kopni hogy nem lesz olyan éles neki. Hat a beszéd az nem tudom . Remélem nem zavarja majd hogy az egyik foga rövidebb mint a masik, de jelenleg nem lehet vele semmit csinalni. Több mint 5 percig mozdulatlanul kellene nyitott szajjal feküdnie, hat az ki van zarva. Még ez a pillantas is vad sirasba torkollott, szerencsére kapott egy autot a doktorbacsitol és az megnyugtatta.

Aztan motoroztunk egy nagyot, meg reggeliztünk, jo éhes lehetett mert mar a pékségben elkapta a zacsko péksütit. Jo kis hazi kimért joghurttal megreggeliztünk.

Kellemes öszies idö van mostanaban. Azért nappal még egy szal poloban volt! Kapott egy uj bilit, és egy wc szükitöt, mind a kettöt kiprobalta. Nem is gondoltam volna hogy a wcre is igy raül egyböl! Nagyon ügyeske kapott is ezért egy kis jutalmat!

És tegnap is meg ma is segitett nekem etetni. Ö keverte össze a kukoricadarat a vizzel, aztan bevittük a tyukudvarba, és kilapatolta a homokozo lapatjaval a csirkéknek. És szépen elegyengette a talakban. Meg van 28 uj kiskacsa, akik még tényleg nagyon kicsik, és minden nap be kell terelgetni öket este a helyükre a csirkeolba. Na persze ebben hatalmas segitség volt, mindig pont szembe jött velem igy a kacsak azt se tudtak hova fussanak. Nagyon cukik ezek a csöppségek!

Holnap lefotozom öket.

Kedvenc kaja most a lökösi kenyír, szilvalekvarral. Persze pohar tejjel leölbitve.És mondja is hogy kérsz lökösi kenyeret!

Végre kezd megint dumalni. Mondjuk nem tul magas szinten, de legalabb kommunikal velünk. És most megint az van hogy mindent utanoz amit mondunk.
Ma mondtam a DM-ben mikor megszagoltam egy öblitöt, hogy "nyam nyam nyam de finom illata van!", és ezt is megismételte! Istenem de édesen mondja!

Hat egy szo mint szaz, fejlödik a gyerek, bilizés, beszéd, meg ugy külsöleg is nyulik, emberesedik! Nagyon varjuk hogy beszéljen! Nagyon nagyon!

Tegnap gondoltunk egyet és felkerekedtünk Marcival és Brigivel hogy elmenjünk az allatkertbe. Mivel Marci még nem volt, igy nem is tudtam el  se képzelni hogy érdekelni fogjak e az allatok vagy nem?

Kellemes idöben gyorsan odaértünk, befizettünk, nem is volt annyira draga amit képzeltem, 1850 ft a beugro. 2 éves gyerekeknek ingyenes, és én még azt mondtam hogy Marci most lesz 2. No egyböl a foka showra értünk oda, szerencsénk volt, és Marci ezt nagyon élvezte! Itt mar elkapta az allatkert feelinget, be akart maszni a fokakhoz, ugy kellett visszatartani hogy maradjon mar kivül a drotkötél keritésen. Nagyon aranyosak voltak a fokak, labdaztak, tancoltak, tapsoltak puszit adtak, kiugrottak a vizböl...olyan okos dolgokat tudtak csinalni! Nem csoda hogy Marcit is elvarazsoltak!

Szoval itt megalapozodott a jo hangulat, innen sétaltunk mindenfele, a makimajmokhoz, akik olyanok voltak mint King Julien hozzajuk pont be is lehetett menni ugy hogy testközelböl is lathassuk öket de sajnos egy fa tetején ücsörögtek. Mondtam Marcinak hogy ott van King Julien és annyira nevetett! Meg énekeltem neki hogy I like to move it move it! Nevettünk!

Aztan egy tök jo kis jatszotéren Marci mindenféle uj jatékokat kiprobalt, igy Brigivel jot tudtunk dumalni a hüvösben.

Aztan kikölcsönöztünk egy kis kocsit, azzal mentünk tovabb, Marci ugy örült neki mint a tanyan a szekérnek. Vagy mint majom a a farkanak :))

Az allatokat egyébként annyira nem nézte. Néha mikor több idöt töltöttünk egy egy helyen mondjuk az elefantnal, és egy idö utan ö vette észre hogy odajött hozzank az elefant, akkor ramutatott és örült, de amugy ha csak ugy odamentünk mondjuk az orrszarvuhoz vagy a zebrahoz, akkor nem volt az hogy le se vette rola a szemét, vagy a majmokat, alig nézte inkabb a szökökutat nézte ami szintén ott volt a majmoknal. Meg ez a maszas. Minden keritésre fel akart maszni, szoval most még ez volt a nagyobb attrakcio meg a szekér.

Mondjuk a tropusi növények kertjénél nagyon jot szaladgalt, mondjuk lehetett is, és ott mi is nagyon jol éreztük magunkat. Meg ugy egyaltalan. Ez az allatkert tök jo randihely mert annyira klassz romantikus és beszélgetös helyek vannak egyébként! Van egy ilyen szinpad szerüség, ahol valoszinü elöadasok szoktak lenni, hat ott senki nem volt de nekünk annyira jol esett a hüvös mert ezer fok volt megint, jot beszélgettünk. Marci teljesen elfogadta Brigit, mondjuk nem csoda mert annyira közvetlen, hogy az ember természetenek veszi hogy a csapathoz tartozik, siman fogta a kezét, belekapaszkodott, meg hagyta hogy megsimogassa...meg mindent.

Sajnos történt egy kis baleset a kaktuszhaz elött:

Igen csunyan megszurkalta a hatso fertalyomat. Dehat ez ezzel jar, ennyi belefér nem?

Tuléltem!

Utana még sétaltunk a varosligetben, és ettünk egy isteni pizzaszeletet, Marci annyira falta mint a kisangyal, ugy örültem hogy ilyen szépen eszik!

A metron majdnem elaludt, a buszon mar le is csukodott a szeme hazafele.

Briginek üzenem, hogy megcsinaltam a Bruscettat, és isteni finom lett tényleg! És nagyon egyszerü. Hazaértem és azonnal nekilattam a paradicsomok felkockazasanak. Éhesek voltunk!

Isteni napot töltöttünk el!

KÖSZÖNJÜK BRIGI CICA!