Ugy terveztem, hogy anyák napjára isteni gyönyörü és meghato bejegyzést irok, de lemaradtam. Aztan megnéztem a Mercsi blogjat és természetesen ott ratalaltam azokra a mondatokra amik mintha tölem jönnének csak sokkal szebb megfogalmazasban szoval anyókám szerintem te mar igy megszoktal minket hogy ilyenek vagyunk igy vagyunk a helyünkön, de igy masnap hétfön azért elfogadsz tölem egy viragot?

Mar alig varom hogy hazamenjünk és hozzad bujjak, megszorongassalak és akkor személyesen is felköszöntselek.

Nagyon hianyzik hogy együtt legyünk mar jövöre csaban fogom tölteni az anyak napjat az biztos mert évek ota nem volt ilyen. Ezt veheted fenyegetésnek :) Pedig veled kellene lennem ilyenkor ezen a hétvégén hiszen te vagy az anyukam és megérdemled hogy nagy gyerek meg unoka koszoruban ünnepeljél.

Édes vagy hogy soha nem teszed szova vagy még utalast se teszel ra hogy nem megyünk e haza anyak napjara. Jaj hogy fogok én a nyomodba érni, mikor fognak engem a gyerekeim ennyire szeretni mint téged?

Jo persze biztos fognak, de ehhez azért különleges tehetséged van.
Örüljünk akkor neki hogy ilyen jol megértjük egymast felnött korunkban is, és hogy ilyen különleges kötelék van közöttünk hogy mindig csak együtt lennénk.
És köszönjük a Joistennek hogy ez megadatott nekünk.

Na jolvan akkor vegyük viccesebbre a sorokat mert nem akarnálak megrikkatni, azt mar Mercsi biztos megtette :)

Kismanocska nevében is szeretnélek köszönteni, ö is csak dicsérö szavakat tudna mondani hogy milyen nagymama vagy!
Hala a Joistennek mar kezdö anya korodban elsajatitottad a maximalis szigorral valo nevelést, ennek köszönhetö hogy a naszajandékba kapott kristalypoharak is maig diszitik a vitrint, és azt se mondhatjak el sokan magukrol hogy még megvan a menyasszonyi fülbevalojuk és te egyike vagy a kivalasztottaknak, mert mi gyerek korunkban hozza se nyulhattunk ehhez a draga ékszerekhez. Mindent a maga idejében ugye!

Marcival se fordulhatna elö példaul hogy fél éves koraban megkostolja a füstölt kolbaszt, vagy beleharapjon egy csigaba, vagy mondjuk annyi földet megegyen hogy feketét kakiljon utana! Vagy azt se tudom elképzelni hogy a nagyanyja gilisztat ad neki hogy azzal jatsszon, vagy példaul hogy annyira nemtörödöm legyen hogy hagyja széthordani az összes hamut a szalonnasütö helyröl, vagy hogy olyan veszélyes dolognak legyen kitéve mint a kazánba valo begyujtas mert az ilyen tüz közeli élményeket szerencsére messziröl elkerülte.

És hala Istennek mar olyan jolnevelt hogy amikor a kukoricat leboritotta a traktor az udvarra, hat meg se fordult a fejébe Marcinak hogy belefeküdjön mert annyira jol meg lett nevelve ott a tanyan!
Dehat ezt igy kell csinalni! Az se történhetne meg vele hogy esetleg mezitlab kiszaladjon januarba reggel pizsamastul a friss hoba! Még szerencse mert ha ilyet latna mama, akkor azonnal idegrohamot kapna. Semmiképpen sem kostolhatna meg a havat sem, és ha leveszi a sapkajat mama azonnal raadja nehogy megfazzon.
Mama annyira jo pedagogus, hogy nem hagyja a lekvarosüvegbe kézzel belenyulni Marcit, amikor vacsorazik akkor semmi nem kerül a földre, olyan tisztan eszik hogy nem létezik hogy Roki vagy Rozi jollakna még ott az asztal alatt! És mondjuk nem ehet elöke nélkül, folyamatosan hipozva, fertötlenitve vannak az elökék, hogy mindig a legfehérebbet tudja neki a nyakaba kötni. Amikor Marci mamanal eszik, még az arcat se kell megtörölni kaja utan, annyira szépen megtanult enni.
És az is szerencse, hogy Mamanal mindig idöben agyba kerül, hogy példaul amikor mi tyukokat vadasztunk, akkor se szaladgalt ott Marci sötétedésig kint ö is a tyukokat kergetve hanem megfürdetve aludt mint a tej! Igen még ezzel is jol jartunk hogy Mama annyira szeret fürdetni, hogy van mikor naponta két haromszor is megfürdeti Marcit ugy imadja a tisztasagot!
Marci nagyon fogva van! Mama nem hagyja hogy még a kislaba ujjat is beledugja a kerti toba, söt mikor még csak 4 honapos volt, akkor se fordult elö hogy mama beleallitotta a toba, a következö nyaron pedig isten mentsél meg hogy a negyven fokban fürödjön a toban, hiszen a to tök algás és mi nem szeretjük a halakat se. 
Hala Isten a tyukok közelébe se megy Marci, nehogy egy kakas megcsipje, és az is köbe van vésve hogy a tojasokat nem szedheti össze mert mama nagyon fél nehogy összetörje öket. És hat én is jobban örülök neki hogy nem nyul azokhoz a nem higénikus tojasokhoz.
Á a tanyan egyszerüen minden elöirasszerüen megy, és ezt is szereti Marci és én is mert soha semmi miatt nem kell aggodni! 
Mindig figyelve van a gyerek!

Na jolvan elég az ömlengésböl, inkabb itt egy jo vidam kép amit imadok, és azért ezt rakom fel, mert ez annyira jellemzi azt a hangulatot jokedvet ami mindig akkor van mikor ott vagyunk a tanyan. Olyan emlékek füzödnek hozza, hogy azonnal megmelengeti a szivemet ahogy ranézek.
BOLDOG ANYÁKNAPJÁT KIVÁN MERGIT ÉS MARCI!